Azt olvastam itt, hogy "Egy friss felmérés, amelyet a Danish AKF (Anvendt Kommunalforskning) készített, azonban azt mutatja, [...] hogy az energia-bizonyítványok töméntelen mennyiségének gyártása jottányit se csökkentette a házak energiafogyasztását." - miközben évi tízmilliárdot költenek rá. Pont a dán példa volt az, ami az EU-t a lakcímke elterjesztésére indította, úgyhogy gondoltam megnézem, mi ezzel a helyzet az EU-ban. Szótárazásra és jogi bikkfanyalvre készültem, de csodák csodája le van írva magyarul és egyszerűen, mindenki számára érthetően.
Olyan furcsa, ha valami működik, legalábbis működget, pedig a magyarok is benne vannak. Ilyen az EU is, hiába használjuk káder-temetőnek. Kovács László nem lett energiaügyi biztos, pedig szerintünk ő volt a legalkalmasabb jelölt. Aztán Barroso megértette, hogy mi a legalkalmasabbat nem úgy értjük, hogy konkrétan az Únió energiaügyeihez kerestük a közösség számára legalkalmasabb embert, hanem hogy ő a legalkalmasabb arra, hogy jó fizetésért cserébe ne legyen Magyarországon.
Szóval itt van az EU elvárása, könnyen emészthetően és olvasmányosan, sőt magyarul. (Felülről lefelé a folyamat egyes lépcsőfokain kiadott irományok, a legalsó az elterjesztés, tehát ezt kell olvasni)
Amin meglepődtem, hogy ők TÉNYLEG az energiafogyasztás csökkentését tűzték ki célul. Nem az a lényeg, hogy hatóságilag a lakosságra ráerőszakoljanak valamit, ami sokba kerül, és közútálatnak örvend. Például megnézik hogy hogy lehet olcsóbbá tenni a tanúsítványt, hogy elfogadott legyen a lakosság körében, ugyanakkor hasznos is.
Ami a szakembereket illeti, egyes EU országokban mesteremberek, például kéményseprők is végezhetik a tanúsítást - nyilván barátságosabb óradíjért, mint egy mérnök. Az EU kétféle utat lát a szakmai minőség biztosítására. Vagy szakirányú felsőfokú végzettség plusz gyakorlat (ennek hiányában vizsga), vagy felkészítő tanfolyam és vizsga. Az egyszerűsített tanúsítvány kiállítására akár kéményseprő is képes lehet, vagy olyan, az épületfizikában járatlan szakember, mint az azbeszt-ellenőr. (Ő amúgy is meg kell nézze a házat adásvétel előtt Franciaországban) Nálunk ezzel szemben mi van? Szakirányú diploma után még végezz el egy drága továbbképzést (a törvény előkészítésében részt vett tanárok szervezésében), vizsgázz le, utána tanúsíthatsz.
Megpróbálják egyszerűsíteni a tanúsítvány kiállítását, hogy az hatékonyan és olcsón menjen, pl. ablakok nagyságát az alapterület 20%-ra becsülik.
Még egy érdekes idézet:
"Dániában az energetikai tanúsítás a kis épületekre már
1997 óta kötelező. A rendszerek végfelhasználói körében
azonban csekély az érdeklődés. Elméletben a rendszerek
kötelezőek, és ezért nem lenne szükség külön
ösztönzésekre.
A gyakorlatban azonban a lefedettség átlagosan 50%, míg
a lakásoknak csak mintegy 25%-a kapott igazolást."
Lehet hogy hasonló a helyzet, mint most Magyarországon, hogy kötelező ugyan az energiatanúsítvány, de nincs meghatározva, hogy mi a szankció, ha valaki mégsem...?
