Forgások, morgások energiaügyben

Az "energiatanúsítvány" kritikája, valamint szó esik még energiatakarékossági témákról háztartás-lakás méretekben.

Tartalomjegyzék

Energetikai tanúsítvány téma

Energiatanúsítvány "szájbarágó" (a fő cikk, ide be van linkelve a többi)

Felszínes dolgok(a felület/térfogat arány...)

Vissza a gyökerekhez(avagy a primer energia)

Mese a lakásról, ami F-es, de majdnem B-s

Máshogy van ez, mint a valóságban... (az épületenergetikai modellezés gyengeségei)

Energiatanúsítvány szerintem (hogy lehetett volna úgy, hogy értelme is legyen)

Gépesített mérnök (egy olcsó ingyenes szoftver kéne!)

Az energiatanúsítvány és a politikai realitás (jóslásaim még a törvény megjelenése előtt)

ÉMI-EZ?

A terméket használni nem kell félnetek jó lesz (egy hőszigetelő festék ÉMI-tanúsítványáról)

Egyebek

Fal-, mennyezet-, padlófűtés (Tényleg takarékosabb?)

Friss topikok

  • Kőmíves Kelemen: Már bocsánat, de a szerző életében nem látott/épitett még falfűtést. Alap kiindulás, hogy 0.20 fel... (2012.02.06. 08:26) Fal-, mennyezet-, padlófűtés
  • goldprint: HÁNY BŐRT LEHET MÉG LEHUZNI AZ EMBEKRŐL?????????????? EZEKNEK AZTÁN VAN BŐR A POFÁJUKON!!!!!!!!!!!... (2012.01.18. 10:23) Az energiatanúsítvány és a politikai realitás
  • IGe: Egely Gyuri???? hahahahahahahaha vilagnezet.blog.hu/2010/03/06/a_napsutes_energiaja (2010.03.06. 10:35) Az örökmozgót tanúsító ÉME
  • ZöldszemM: Más a vevő és más az eladó érdeke. Az eladóé, hogy minnél jobb szinben tüntesse fel a portékát. Í... (2009.12.08. 14:41) Energiatanúsítvány szájbarágó
  • ciki: Igen. A János kórház lehet, hogy rossz példa volt, de a rendeletben nem a hatósági rendeltetésű, h... (2009.01.25. 16:05) A jószándékú EU...

Linkblog

Máshogy van ez, mint a valóságban...

2007.12.01. 10:30 Csavarhúzós

...avagy az épületenergetikai modellezés gyengeségei


Az előző részben szó esett arról, hogy minden nem egyértelmű kérdés megannyi útelágazás, melyek más-más végeredményhez vezetnek, így ugyanaz az épület auditortól függően sokféle eredményt kaphat. Részben ehhez a témához kapcsolódik még a nem minősített szerkezetek és eszközök problémája.

Néhányan elkezdték, és lehet hogy divatba jön a tömegkályha építése. A törvény ilyent nem ismer, csak cserépkályhát, arra 1,6 a teljesítménytényező (hatásfok reciproka), pedig a tömegkályha megfelelő használattal ennél 62,5%-nál nagyobb hatásfokot biztosít. A gyártó nem ad meg rá adatot, mert ugye egyedileg készül.

A sörkollektor és más népi gyártású napenergia-hasznosító szerkezetnek sincs gyártói hatásfok-képlete, csak a saját mérések (egy példa jól műszerezett kollektorra), bár a légtömeg-mérés miatt van benne némi bizonytalanság. Tehát a tanúsítvány készítője nem igazán tud mit kezdeni vele, vagy teljesen kihagyja, mondván hogy a biztonság rovására téved, vagy tippel valamilyen értéket.

Az előtét-tartály se iparilag gyártott-minősített termék, mégis hasznos. Lényegében egy hőszigetelés nélküli bojler, hogy a 8-13 fokos bejövő víz benne szobahőmérsékletűvé melegedjen. Ez fűtési idényen kívül energiát takarít meg. (Fűtési idényben is, ha drágább a vízmelegítéshez hazsnált energia a fűtéshez használtnál) Egy napenergia-hazsnosítással kombinált példány itt.

Aztán vannak esetek, amikor szinte biztos, hogy a törvény betűjét követve az auditorok egy kalap alá vesznek eltérő energiaigényű házakat. A mellékelt ház például takarékosabbnak lesz feltüntetve, mintha lábazaton állna, mert kisebb a padlószinten a vonalmenti hőátbocsátás, ha nincs kiemelve. Így viszont, mivel még a kátránypapír felfedezése előtt épült, erősen vizesedik, ami a fal hőátbocsátását megnöveli. Tíz auditorból hány fogja tudni, hogy hogy kell ezt figyelembe venni? Ő se biztos, hogy figyelembe veszi, mert mondjuk október elején megy ki, amikor nem vizes. A kiemelt lábazaton és kátránypapíron álló házaknál se mindegy, hogy száraz homokot zár-e körbe a lábazat, vagy nedvességgel telített agyagot – de ennek figyelembevételére végképp nincs képlet, tehát a vonalmenti hőátbocsátás minden háznál a képlet szerint fog alakulni.

A víznél maradva sehol sem szerepel az, hogy a vakolat/festés vízlepergető-e. Ha nem, eső után a fal átnedvesedik, és később a párolgásával hűti a lakást, de addig is rontja a fal hőszigetelő képességét.

A külső oldali hőátadási tényező szabvány szerint 24, pedig az azért is nagyobb, mint a belső oldali 8, mert a sugárzási veszteség hatása is bele van építve. Parkoló autónál mindig a szélvédő jegesedik-párásodik először, kivéve ha féltető alá állunk - szóval mindig az hűl legjobban, ami nagyobb szög alatt látja az égboltot, főleg ha az csillagos. A mellékelt ábrán , ha a kék lakás előtt nincsenek tereptárgyak, akkor a piros lakás hűl kevésbé, holott a modell szerint mindkettő egyformán hűl. (Ez főleg a rosszabb hőszigetelésű felületeken, pl. ablakoknál jelentkező különbség) A külső ajtó fölé tett féltető nem csak a csapadéktól véd, de csillagos éjjeleken a lehűlést is mérsékli némiképp (kb. 10%), de a tanúsítványt ez nem befolyásolja.

Aztán ha kisüt a nap… A hőnyereség csak az üvegezett felületekre van értelmezve, holott a falak is melegszenek. Ma hazafelé jövet elmentem egy ház mellett, aminek a lábazata sötétbarna, a ház pedig sárga. A lábazat azon a részen, amit már fél napja sütött a nap, langyos volt, miközben öt fok volt a léghőmérséklet. (Az árnyékos helyeken hófoltok voltak) Azon a helyen, ahol a nap járása miatt még csak nemrég kezdte el sütni, még hideg, mert jó hőtároló kőlábazatról van szó. A sárga fal pedig nem volt langyos sehol. De az emberi kéz mindent hidegnek érez, ami jó hővezető és a testünknél hidegebb, szóval valószínű az is melegebb öt foknál. Szóval gyakorlatilag számít a festék színe és egyáltalán nem mindegy, hogy ha csak egy oldal hőszigetelésére van pénzünk, akkor az az északi vagy a déli oldal legyen. Érdekes módon az „összetett energetikai jellemző” ugyanannyit változik, ha az északi vagy ha a déli oldalon szigetelünk le 25 négyzetmétert, a valóságban meg nem mindegy.

Még a részletes számításoknál is a túlmelegedés kockázatának számításához csak az égtájak szerinti tájolás van megadva . Holott ugye a tetőablak… A Naplopó Kft mérése alapján például a déli 45 fokos döntésű felületre 2007. június 22.-én 6849Wh érkezett, ami 24 órára elosztva 285 W sugárzásintenzitás, miközben a törvény 150 W-ot ad meg. (További nem érdektelen különbség, hogy a tetőablakra nem egyszerű függönyt tenni, pedig az a fény jelentős részét visszaszórná, valamint a kisebb beesési szög miatt az üveg visszatükrözése is kisebb.) A mérnök és a mérés egy szótőről fakad ugyan, de időközben eltávolodtak egymástól  :-)

Például a szabvány (MSZ-04-140-2) is „furcsa”. A hővezetési együttható csak laboratóriumban annyi, ezért különböző korrekciós értékek vannak, például „polisztirol hab, amelyre rávakolnak vagy rábetonoznak” rögtön 45%-al nagyobb hővezetéssel bír. Ez valahány centi vastag EPS lemeznél valamilyen nedvességtartalmú vakolattal ennyinek mutatkozott, de vastagságtól függetlenül mindenre érvényesnek tekinteni? Mondjuk egy 30 centi vastag EPS réteg csak annyit ér, mint egy 21,1 centis, ha rávakolunk? Kötve hiszem, de aki nem így számol, szabványtalan.

Szólj hozzá!

Címkék: energiatakarékosság energiatanúsítvány

A bejegyzés trackback címe:

https://fm.blog.hu/api/trackback/id/tr35248641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.