- avagy szakvélemény ÉMI-módra

"Pénzeső az űrből" - hirdeti a honlap, meglehetősen erőszakos TV-shop stílusban. Volt ilyen, van és lesz, hiszen sokan gondolják úgy, hogy a pénznek nem jó helye van a balekok zsebében. Ami kiemeli a mezőnyből, az az ÉMI-tanúsítvány.

Először magáról a termékről, ami igazából egy termékcsalád. Idő hiányában legyen most csak a beltéri festék terítéken. Ez a következőket ígéri:

• optimalizálja a páratartalmat
• ezáltal nyáron hűt a párologtatás miatt
• megemeli a falak belső hőmérsékletét, ezáltal
• lecsökkenti a páralecsapódást
• megszünteti a penészedést
• egyenletessé teszi a hőelosztást, csökkenti a hőmérsékleti rétegződést
• a lakás tovább tartja meg a hőt
• akár 30% fűtési költség megtakarítást tesz lehetővé az alacsonyabb léghőfoknál kialakuló komfortérzet miatt

Ami a páraháztartást optimalizáló szerepét illeti, látok abban némi ellentmondást, hogy az "előtte siralomvölgy és hagyományos mosópor" kép felfestésekor azt mondja:

"Nyáron ez a nedvesség a falból a hő hatására szeretne párologni, de a külső – sokszor kiszellőzés nélkül épített - hőszigetelés hermetikusan lezárja a felületet, nyáron sem engedi kiszáradni a falakat. A belülre száradó falak, megemelik a belső párát, ezzel is rontva nyári hőérzetünket."

Az "utána kánaán" téma ecsetelésekor pedig így magyarázza a klímaberendezést feleslegessé tévő hatást:

"Az Interieur bevonat különleges kötőanyagának köszönhetően a levegőben lévő nedvességet magába szívja, és a kellő időben elpárologtatja. A párolgás hőt von el a környezetétől, ezáltal hűti is azt, így okozva kellemesebb hőérzetet otthonában."

Természetesen mindkét esetben hűti a párolgás a falat, ami nyáron kedvező, az elpárolgott víz viszont növeli a páratartalmat, ami rontja hőérzetünket. Mindazonáltal hasznos dolog a pára-pufferelés, azaz ha pillanatnyilag sok van, elnyel, ha kevés van, kibocsát, de vajon egy 0,3mm vastag festékrétegben mennyi nedvesség is fér el? Összevetve mondjuk egy 15mm-es gipszkarton hasonló hatásával, én a gipszkartonra szavaznék... Amúgy pára-ügyben a lényeg a szellőztetés, ahogy a cikk is írja, bár némiképp a sorok között kell olvasni:

"Egy négytagú család körülbelül 20 liter párát termel egyetlen nap során. Ezért óriási hibát követünk el, ha nem fordítunk kellő figyelmet a belső páratartalom optimalizálására, a szellőztetésre."

Ez így van bármilyen bevonat esetén, hiszen a pára lényegében csak a szellőztetés útján tud távozni. (A falon át kb. 3% megy csak ki)

De mi a helyzet a falak belső hőmérsékletének megemelésével? Egyrész ez eleve csak a fűtési költség NÖVELÉSÉVEL lenne csak megvalósítható. Egy festékbevonat olyan vékony, hogy legyen bár a legkiválóbb hőszigetelő anyagból, hőellenállása elhanyagolható. Tehát ha melegebb a festék, melegebb a fal belső fele is. Ha melegebb a fal belső fele, akkor nagyobb lesz a hőveszteség, hiszen a festék hátoldalától ugyanaz a fal van, mint eddig. Az ÉMI-enegedélyből derült csak ki számomra világosan, hogy öndefiníciója szerint ez egy "infravörös tükröző bevonat". Magyarul hőtükör, pont olyan, mint a fényes alufólia, csak szórtan tükröz, akár a hó a fényt. Mi történne, ha letapétáznánk a szoba falait alufóliával? A korábbi festék (mindegy, milyen színű, infrában a fehér is "fekete", azaz elnyelő) elnyelte a hősugárzást, ezáltal maga is melegedett. Az alufólia visszatükröz, azaz nem nyeli el a sugárzást, tehát csak a vele érintkező levegő melegíti. Emiatt megnő a hőlépcső a fal és a légtér között, azaz a fal nem melegebb lesz, hanem hidegebb. Ez csökkenti ugyan a hőveszteséget, de ha valamilyen hőhídnál eddig párásodás lépett fel, akkor ezután a hidegebb felületen még inkább így lesz.
De mi a helyzet a hőkamerás felvétellel, ahol látszik, hogy festés után szinte eltűnt a hőhíd? Hát a hőkamera egyik pontatlansága a tükrözési hiba, például egy alu hőtükörben lehet látni egy gyertya tükörképét, azaz a kamera azt mutatja, mintha lenne egy forró folt a tükrön. Ki is lehet vele íratni, hogy hány fokos. Aztán ha megérintjük a lemezt, tapasztaljuk hogy mégsem meleg... Ha ez a festék tényleg infravörös tükröző bevonat, akkor a hőkamerát becsapja, mert a róla jövő sugárzás visszavert sugárzás, semmit nem árul el tehát a bevonat tényleges hőmérsékletéről. Még jó, hogy a mérést Dr. Simov végezte a szófiai egyetemről, már kezdtem azt hinni, hogy csak a mi elitünk féltudású :-)

"Féltudásukkal nem az az alapvető probléma, hogy sok mindent nem tudnak, hanem az, hogy mennyi mindenről nem tudják, hogy nem tudják. Képtelenek megkülönbeztetni a jó ötletet a bizarrtól, a hasznos tanácsadót a lézengő rittertől, általában a releváns tudást a kóklerségtől."

Magyarországon az ÉMI az atyaúristen. Ha a kisméretű téglának nincs ÉMI-engedélye arról, hogy belőle lehet kéményt falazni fatüzeléshez, akkor hiába a több évszázados hagyomány, ilyen kémény nem építhető. (Persze a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol...) Ennek a festékrendszernek van ÉMI-engedélye, ami nem is lenne meglepő, hiszen végül is ha a marketing-mázat lehámozzuk róla, akkor is egy használható termék, legfeljebb nem annyira csodálatos. Amin kiakadtam az a hivatalos iratok kétértelmű fogalmazása, zavarossága. Egy felkészületlen ámde agilis ügynök stílusa ("az emissziója kifejezetten alacsony, izé, magas, lényeg hogy kedvező, meg a falat is szárítja, vedd meg") keresztezve a hivatali formailizmussal....

Az ÉMI alkalmassági részvizsgálati jegyzőkönyvében például ez olvasható a 2.1 pontban:
-alacsony emisszió, reflexió
-kedvező érintési hőmérséklet, látens hőtárolás
-páraeltávolítás
-sugárzási nyereség
Ezeket nem úgy aposztrofálja, mint "feltételezett" vagy "bizonyítandó" hatások, hanem hogy "hatásai az alábbiak", miközben a későbbiekben az érintési hőmérsékletről és a látens hőtárolásról nem mond semmit. Nem derül ki, hogy akkor most ellenőrizték, de nem volt ilyen hatás, nem ellenőrizték - akkor pedig miért nem fogalmaz egyértelműbben. Az alacsony emisszió, reflexió-t azért emeltem ki, mert feltehetően úgy szerepelt valamilyen nyelvű eredeti szövegben, hogy (magas) reflexió, alacsony emisszió. A magyar olvasó pedig kapásból alacsony emisszió, (alacsony) reflexió-ként dekódolja a sort, kivéve ha tudja hogy a tükröző bevonatot tudományosan magas reflexiójú bevonatnak kell mondani. Az alacsony reflexiójú hőtükör ugyanaz a kategória, mint a hidrogén-klorid mentes sósav, azaz önellentmondás.

A hőtechnikai vizsgálat (4.1 pont) is csak annyit árul el, hogy a bevonat "kedvező hőtechnikai jellemzőkkel" bír, "kedvező emisszió"-ja van. De hogy ez milyen szempontból és miért "kedvező", az nem derül ki. Ha ugye konkrétan "magas", akkor azért lehet kedvezőnek nevezni, mert akkor a Kirchhoff-törvény miatt az abszorpciója is magas, azaz a lehetőségekhez képest felmelegszik, így a "kedvező érintési hőmérséklet" szempontjából jó, (bár nem jobb, mint bármilyen festék, mert azok is ilyenek), ha pedig "alacsony", akkor az a hőszigetelés miatt lenne jobb, egyúttal alacsonyabb falfelület-hőmérsékletet jelent. De egyszerre alacsony és magas nem lehet, ez nyilvánvaló.

Aztán az "Alkalmassági vizsgálati jegyzőkönyv" 22. oldalának közepén az újabb nehezen értelmezhető szentencia:

"A Thermo Schield  bevonat kedvező hőtechnikai és páratechnikai jellemzőkkel rendelkezik, amely elsősorban a magas emissziós és a szárító hatásának köszönhető"

Egy tükröző bevonat nem lehet magas emissziójú, ebbe a mondatba tehát az van belekódolva, hogy "a termék nem nevezhető infravörös tükröző bevonatnak"? Vagy úgy értették, hogy pára-emissziós? A 3. sz. melléklet tartalmazza az IR-diagramot, abból én meg tudnám mondani, hogy akkor most tükröz vagy nem (sajnos a cég a mellékleteket nem csatolta a jegyzőkönyvhöz, annak ellenére, hogy az elején a "jegyzőkönyv csak teljes terjedelmében másolható, kivonatos közléséhez az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. engedélye szükséges" figyelmeztetés olvasható.).

Kísérletileg úgy lehet ellenőrizni, hogy mennyit ér a bevonat, hogy egy pár wattos zseblámpaégőre gombócot gyúrunk alufóliából, hogy egy nem túl forró hőleadó gömböt kapjunk, majd befújjuk feketére. Egy kültéri hőmérő érzékelő-szenzorát bevonjuk fényes alufóliával, hogy a sugárzás ne melegítse, csak a levegő. Készítünk két egyforma dobozt, kb. egy négyzetdeciméteres oldalakkal, az egyiket gipszkartonból, a másikat festékkel bevont gipszkartonból. (festékkel befelé) A szenzort úgy rögzítjük, hogy az égőt a dobozzal letakarva a felső laptól kb. 2 cm-re legyen. Ezután letakarjuk először az egyik majd a másik dobozzal, megvárjuk a hőegyensúlyt, és megnézzük, hogy melyik produkál nagyobb hőfok-emelkedést. Maga a lap, amin az egész van, valamilyen hőszigetelő lap, alufóliával borítva. Ha tényleg hőtükör a festék, akkor magasabb léghőfok jön létre, és infrahőmérővel rámérve a dobozra kívülről, a felső lap melegebb, az oldalsó alja pedig hidegebb lesz mint a kontrolnál. Igen, NŐ a hőmérsékleti rétegződés, hiszen ha az egyenletesen melegítő sugárzás nem tudja átadni az energiát a határoló falaknak, akkor a légáramlás fogja az égő összes energiáját elszállítani, mégpedig természeténél fogva fölfelé. A reklámszöveg "csökkenti a hőmérsékleti rétegződést" állítása valahogy úgy igaz, hogy "előnyösen párosítható a hőmérsékleti rétegződést csökkentő sugárzó fűtési módokkal".

Például ha van egy fürdőszoba, amit nem gazdaságos egész nap fűteni, úgyis este van csak használva, akkor ott jó ötlet a sugárzó fűtés, ami a hideg oldalRÓL sugároz. Hagyományos festés esetén annyi sugárzó kell, ahány hideg oldal, hogy egyenletesen érjen minket a hő. De ha ez a festék tényleg olyan kiváló, akkor kevesebb is elég, pl. elég a külső falakra, a plafonról pedig jönnek a visszavert sugarak. Így egyértelmű, hogy kisebb fogyasztással elérjük ugyanazt a hőérzetet.

Amúgy mennyit jelent ez a bevonat? Ha nem sugárzó fűtés van, hanem konvekciós (pl. burkolt radiátor, ahol réseken áramlik a levegő), akkor ha a belső oldali hőátadási tényező 8-ról 5-re csökken (a sugárzási komponens hiánya miatt), akkor ez a rettentő korszerűtlen B30-as falazaton 10%-ot javít, egy U=0,45-ös szabvány falazaton 3%-ot. További (apró)javulás, hogy a belső falak sugárzás útján nem adnak le hőt a külsőknek, így melegebbek lesznek, megnő a szoba "sugárzási hőfoka", azaz javul a hőérzet. Cserébe hidegebb lesz a külső fal, jobban megy bele a pára (az ÉMI vizsgálat alapján a bevonat kiváló páraáteresztő), ami pedig javítja a falazat hővezetését, ami el is viheti a fenti előnyöket, sőt. (A nedvesedő fal még hidegebb lesz, ettől még több pára megy bele...)

Sugárzó fűtéssel valamivel kedvezőbb a helyzet, mert az alacsonyabb léghőfok miatt a levegő és a fal közötti hőlépcső is kisebb. Pl. ha a hőátadási tényező 8-ról 5-re csökken, akkor ezáltal a hőlépcső 8/5-szörösére nő. Ha a hőmérséklet a sugárzó fűtés miatt 20 helyett csak 16 fok, és kint 4 fok van, akkor 12/16-od részére csökken a hőlépcső, de összességében így is 1,2-szörösére nő.
Szóval elgondolkodnék, hogy merjem-e használni, és ha igen hogyan. Jó lenne, ha létezne erre valamilyen állami tanácsadó testület, ami eldönti, hogy adott építőanyag mire és milyen feltételekkel használható. Hívhatnák mondjuk Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-nak is.

Update: avagy mi újság öt és fél évvel a fenti írásom után. Ha működne, ennyi idő után már elterjedt volna a híre, "jó bornak nem kell cégér alapon". Rákerestem, hol tart most a termék. A google már másodikként hozza a http://thermo-shield.info/ oldalt...

A másik, amire rájöttem, hogy a termék csak ideiglenes ÉME-t kapott, ami már a cikkem írása idején sem volt érvényes. https://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/eme_ervenytelen_osszes.html