Forgások, morgások energiaügyben

Az "energiatanúsítvány" kritikája, valamint szó esik még energiatakarékossági témákról háztartás-lakás méretekben.

Tartalomjegyzék

Energetikai tanúsítvány téma

Energiatanúsítvány "szájbarágó" (a fő cikk, ide be van linkelve a többi)

Felszínes dolgok(a felület/térfogat arány...)

Vissza a gyökerekhez(avagy a primer energia)

Mese a lakásról, ami F-es, de majdnem B-s

Máshogy van ez, mint a valóságban... (az épületenergetikai modellezés gyengeségei)

Energiatanúsítvány szerintem (hogy lehetett volna úgy, hogy értelme is legyen)

Gépesített mérnök (egy olcsó ingyenes szoftver kéne!)

Az energiatanúsítvány és a politikai realitás (jóslásaim még a törvény megjelenése előtt)

ÉMI-EZ?

A terméket használni nem kell félnetek jó lesz (egy hőszigetelő festék ÉMI-tanúsítványáról)

Egyebek

Fal-, mennyezet-, padlófűtés (Tényleg takarékosabb?)

Friss topikok

  • Kőmíves Kelemen: Már bocsánat, de a szerző életében nem látott/épitett még falfűtést. Alap kiindulás, hogy 0.20 fel... (2012.02.06. 08:26) Fal-, mennyezet-, padlófűtés
  • goldprint: HÁNY BŐRT LEHET MÉG LEHUZNI AZ EMBEKRŐL?????????????? EZEKNEK AZTÁN VAN BŐR A POFÁJUKON!!!!!!!!!!!... (2012.01.18. 10:23) Az energiatanúsítvány és a politikai realitás
  • IGe: Egely Gyuri???? hahahahahahahaha vilagnezet.blog.hu/2010/03/06/a_napsutes_energiaja (2010.03.06. 10:35) Az örökmozgót tanúsító ÉME
  • ZöldszemM: Más a vevő és más az eladó érdeke. Az eladóé, hogy minnél jobb szinben tüntesse fel a portékát. Í... (2009.12.08. 14:41) Energiatanúsítvány szájbarágó
  • ciki: Igen. A János kórház lehet, hogy rossz példa volt, de a rendeletben nem a hatósági rendeltetésű, h... (2009.01.25. 16:05) A jószándékú EU...

Linkblog

A jószándékú EU...

2009.01.16. 14:49 Csavarhúzós

Azt olvastam itt, hogy "Egy friss felmérés, amelyet a Danish AKF (Anvendt Kom­munalforsk­ning) készített, azonban azt mutatja, [...] hogy az energia-bizonyítványok töméntelen mennyiségének gyártása jottányit se csökkentette a házak energiafogyasztását." - miközben évi tízmilliárdot költenek rá. Pont a dán példa volt az, ami az EU-t a lakcímke elterjesztésére indította, úgyhogy gondoltam megnézem, mi ezzel a helyzet az EU-ban. Szótárazásra és jogi bikkfanyalvre készültem, de csodák csodája le van írva magyarul és egyszerűen, mindenki számára érthetően.

Olyan furcsa, ha valami működik, legalábbis működget, pedig a magyarok is benne vannak. Ilyen az EU is, hiába használjuk káder-temetőnek. Kovács László nem lett energiaügyi biztos, pedig szerintünk ő volt a legalkalmasabb jelölt. Aztán Barroso megértette, hogy mi a legalkalmasabbat nem úgy értjük, hogy konkrétan az Únió energiaügyeihez kerestük a közösség számára legalkalmasabb embert, hanem hogy ő a legalkalmasabb arra, hogy jó fizetésért cserébe ne legyen Magyarországon.

Szóval itt van az EU elvárása, könnyen emészthetően és olvasmányosan, sőt magyarul. (Felülről lefelé a folyamat egyes lépcsőfokain kiadott irományok, a legalsó az elterjesztés, tehát ezt kell olvasni)

Amin meglepődtem, hogy ők TÉNYLEG az energiafogyasztás csökkentését tűzték ki célul. Nem az a lényeg, hogy hatóságilag a lakosságra ráerőszakoljanak valamit, ami sokba kerül, és közútálatnak örvend. Például megnézik hogy hogy lehet olcsóbbá tenni a tanúsítványt, hogy elfogadott legyen a lakosság körében, ugyanakkor hasznos is.

Ami a szakembereket illeti, egyes EU országokban mesteremberek, például kéményseprők is végezhetik a tanúsítást - nyilván barátságosabb óradíjért, mint egy mérnök. Az EU kétféle utat lát a  szakmai minőség biztosítására. Vagy szakirányú felsőfokú végzettség plusz gyakorlat (ennek hiányában vizsga), vagy felkészítő tanfolyam és vizsga. Az egyszerűsített tanúsítvány kiállítására akár kéményseprő is képes lehet, vagy olyan, az épületfizikában járatlan szakember, mint az azbeszt-ellenőr. (Ő amúgy is meg kell nézze a házat adásvétel előtt Franciaországban) Nálunk ezzel szemben mi van? Szakirányú diploma után még végezz el egy drága továbbképzést (a törvény előkészítésében részt vett tanárok szervezésében), vizsgázz le, utána tanúsíthatsz.

Megpróbálják egyszerűsíteni a tanúsítvány kiállítását, hogy az hatékonyan és olcsón menjen, pl. ablakok nagyságát az alapterület 20%-ra becsülik.

Még egy érdekes idézet:

"Dániában az energetikai tanúsítás a kis épületekre már
1997 óta kötelező. A rendszerek végfelhasználói körében
azonban csekély az érdeklődés. Elméletben a rendszerek
kötelezőek, és ezért nem lenne szükség külön
ösztönzésekre.
A gyakorlatban azonban a lefedettség átlagosan 50%, míg
a lakásoknak csak mintegy 25%-a kapott igazolást.
"

Lehet hogy hasonló a helyzet, mint most Magyarországon, hogy kötelező ugyan az energiatanúsítvány, de nincs meghatározva, hogy mi a szankció, ha valaki mégsem...?

3 komment

Címkék: energiatakarékosság energiatanúsítvány

A bejegyzés trackback címe:

https://fm.blog.hu/api/trackback/id/tr72881819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ciki 2009.01.24. 12:15:50

Kedves FM,
én nem találtam egyértelmű utalást arra, hogy a többlakásos épületekben egy-egy lakás tanúsításakor az épület egészére vonatkozó A/V viszonyt kell figyelembe venni, bár a mellékelt űrlap példában valóban ez a megfogalmazás szerepel, de ennek lehet a pacuha megfogalmazás is az oka. A rendelet szerint a tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani, kivéve, ha egy meglevő házban valaki eladja, vagy bérbe adja a lakását. Ha ez a legfelső szinten, a ház sarkán van, a felület-térfogat viszony nagy, az éves fűtési költsége a rendelet szerint, de a valóságban is magasabb, mint a többieké, de a megengedett érték is magasabb, ha erre az arányra vonatkoztatjuk és nem a ház egészére, tehát a besorolás is kedvezőbb lesz. Mindenesetre undok feladat egy százéves ház koszos pincéjének és életveszélyes padlásának a teljes hűlő felületét felmérni, azért, mert a száz tulajdonos egyike el akarja adni a lakását. Hogy a becsületes tanúsító hogyan állapítja meg az itteni kapcsolt gerébtokos ablakok hőátbocsátási-, vagy sugárzásátbocsátási tényezőjét (ezek alapvetően befolyásolják a minősítést), arra magam is erősen kíváncsi lennék. Amúgy én sem értem, hogy veszek a közértben egy kiló kenyeret, de ha megfizetem a pultos lányt, hogy pontosabban mérjen, az lehet hetven deka is. Ebben még komoly perek lehetőségét látom.
A rendelet megjelenése után, megkerestem az eredeti EU normát, hogy micsoda elvetemült eurobürokrata találhatott ki ilyen sületlenséget. Hát nem, az eredeti direktíva köszönő viszonyban sincs a mi szabályozásunkkal. Az ottani szándék az, hogy egy nem ablak-, hőszigetelés-, vagy kazánkereskedő, hanem egy független szakember segítsen a tulajdonosnak, hogy az adott hőmérsékleti és használati körülmények közt, a valós energiaárak mellett milyen beruházást válasszon az üzemeltetési költség csökkentésére. Nálunk a napsütötte Pécsett egy alig temperált, hétvégén nem üzemelő raktáráruház és a hideg, borús Miskolcon működő túlfűtött kórház falára, vagy ablakára egyforma előírást kell teljesíteni.
Izgalmas olvasmány a Magyar Mérnöki Kamara honlapján, www.mmk.hu, megjelent vizsgakérdés gyűjtemény. A bátor vállalkozónak tudnia kell például, hogy egy B besorolású irodában nyáron mekkora lehet a szellőzés okozta légsebesség, vagy a hangnyomásszint. Hogy ezeket hogyan lehet felhasználni egy energetikai tanúsításnál, nem tudom, mindenestre, aki ezeket tudja, azt már komoly szakembernek kell tekinteni.
Az üzlet egyébként vélhetően nem a lakások, hanem az 1000nm-nél nagyobb középületek, mondjuk a Műegyetem, vagy a János kórház tanúsításában lesz, pláne ha sikerül a felmérésre olcsó munkaerőt találni.
Amúgy, mindig van még lejjebb. Tavaly novemberben jelent meg a 264/2008. (XI. 6.) kormányrendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról. Az sem semmi.

Csavarhúzós 2009.01.24. 23:18:43

Szerintem az elég egyételmű utalás, hogy:
" Referenciaérték az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján".
Az idézett rendelet egyértelműen az épület és nem a lakás adataiból számítja a felület-térfogat arányt.

Köszi a vizsgakérdés-gyűjteményt: ha válaszolni nem is tudnék mindre, de kérdezni tudnék olyant, amire egy auditormnem tudja a választ. Vagy legalábbis három háromféleképpen. Nem azét, mert olyan okos vagyok, henem mert a rendelet olyan kidolgozatlan.

>Az üzlet egyébként vélhetően nem a lakások, hanem az 1000nm-nél nagyobb középületek, mondjuk a Műegyetem, vagy a János kórház tanúsításában lesz, pláne ha sikerül a felmérésre olcsó munkaerőt találni.
-Itt eléggé szükre szabták a kört. Eleve csak az állami tulajdonú középületekről van szó. A legtöbb kórház önkormányzati tulajdon. Aztán az is kell, hogy "hatósági rendeltetésű" legyen, szerintem se az egyetem, se a kórház nem az. (bíróság?, minisztériumok? - nem tudom pontosan)

ciki 2009.01.25. 16:05:58

Igen. A János kórház lehet, hogy rossz példa volt, de a rendeletben nem a hatósági rendeltetésű, hanem a közhasználatú épület kifejezés szerepel, az meg lehet a bíróság, vagy az egyetem is.
Vitázni azért nem akarok, mert az egyik félreérthető mondat nem magyarázza a másik kétértelmű mondatot.
A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani, megfogalmazásból számomra nem egyértelmű, hogy egy B épület besorolás jelenti-e az összes, kedvező és kedvezőtlen fekvésű lakás egységes B besorolását, ha azokat ugyanaz, vagy hasonló gépészeti rendszer látja el.
Azt hiszem, itt az épület és építés (7/2006), illetve a lakás és eladás (176/2008) megközelítést vallók nem jutottak egymással dűlőre, ezért ez a sok felemás fogalmazás.
Az általam készített Excel alapú program, www.za958.extra.hu/, Engedélyezési terv/energetika, abban akar a lakása anyagait és méretét ismerő, de laikus felhasználónak segíteni, hogy érzékelje, hol, mennyi energia szökik, és ez mai áron évente körülbelül mennyibe kerül és érdemes-e nyílászárót cserélni, vagy valahova többlet szigetelést rakni.