Az energiatanústványt boncolgató cikksorozatom harmadik részében nézzük, hogy egyáltalán mi is az a „primer energia”, amire mindent átszámolnak.
Primer (lat.) a. m. elsődleges, valamely jelenség, föltevés stb., amely egy másodikat, a szekundér-t megelőzi, feltételezi. Egyszerűbb esetekben, két összefüggő jelenség esetén, könnyű megállapítani, melyik a primér, melyik a szekundér ; bonyolódottabb esetekben azonban könnyen megtörténhetik, hogy a közfelfogás a két dolgot összetéveszti és az okot az okozattal felcseréli. (Tolnai Nagylexikon)
A szótári jelentésből az következik, hogy a gyökerekig visszaszámolt energiáról lenne szó, például a lakásban lead a villanybojler fűtőszála 1kW-ot, de ehhez hozzájön a vezetékeket és transzformátorokat melegítő energia, az erőmű áramfejlesztőjének és turbinájának elektromos és mechanikus veszteségei, meg az erőműből távozó hűtővízzel távozó hő, illetve az energiahordozók erőműkésszé hozásának energiája.
A kályhában elégetett szén energiájához hozzájön a kitermelés, szállítás (nemzetközi, nagyker, kisker, fogyasztó) energiaigénye.
láthatjuk, hogy nem így van. A szén 0,95-jét mi magyarázza a földgáz 1,00-jához képest? Kisebb energiaigényű a szén kitermelése, szállítása, mint a csővezetéken utazó földgázé? Mi magyarázza a kétféle áram közötti nagy különbséget? Ha tényleg az lenne a szorzó jelentése, hogy a lakásban felhasználthoz képest mennyi az összesen elhasználódó energia, akkor az áramra 10% hálózati veszteséget és 35%-os átlagos erőművi teljesítményt tekintve 1/0,9/0,35= 3,17-es szorzó adódna, és ezt növelné még az energiahordozók erőműkésszé alakításának energiaigénye. Ehhez képest a 2,5-ös meg az 1,8-as szorzó kevés, és külön furcsa, hogy a vezérelt („éjszakai”) áramé kisebb. Egy gázturbinás csúcserőmű hatásfoka 55-60%, a Paksi Atomerőmű hatásfoka 38% (eredetileg 34% volt), éjszaka meg lekapcsolják a csúcserőműveket, így az átlagos hatásfok csökken, tehát pont a vezérelt áramnál kellene magasabbnak lenni a szorzónak. Tehát a „primer energia” nem azt jelenti, amire a szótári jelentés alapján gondolok.
Mivel a törvény indoklásában a Kiotói Egyezményre hivatkozik, kézenfekvő lenne, hogy a lakásban elhasznált energia összes széndioxid-vonzatát fejezze ki, tehát azoknak az energiafajtáknak lenne nagy a szorzója, amelyek nagy széndioxid-terheléssel járnak. Ez a megfejtés sem nyerő, a metán (földgáz) 1,25 a szén 2,55 mol CO2-t bocsát ki egy megajoule fűtőértékre vetítve, tehát ha földgáz egy, akkor a szénnek kettő fölött kellene lennie, de érthetetlen módon egynél is kisebb.
A törvénytervezet céljaként említi a vevők/bérlők tájékoztatását a várható energiaköltségekről, emiatt kézenfekvő a feltételezés, hogy a szorzó a hozzávetőleges árarányokat tükrözi. De rápillantva a tüzelőolaj 1-es szorzójára láthatjuk, hogy ez nem így van, mert a jövedéki adóval terhelt HTO-ból jóval drágábban lehet energiát nyerni, mint földgázból. A szorzók szerint az áram 39%-kal lenne drágább, mint a vezérelt áram, valójában 72%-kal drágább.
Tehát a primer energia egy olyan elképzelt mennyiség, ami nem feleltethető meg sem a szótári értelemben vett primer energiának, sem a fogyasztással okozott szén-dioxid kibocsátásnak, se a rezsiköltségeknek. (Feltehetően egy bizottság hozta össze, és mindenki belevitte a maga ötletét…) Sajnos a tervezett tanúsítvány A/4-es oldalán nem lesz rajta semmilyen más értelmezhető energia, csak ez az izé. Ez azért jó, mert semmilyen valós tapasztalat nem ingathat meg minket a passzus tökéletességében, hiszen a rezsiszámlákon nem szerepel hogy mennyi primer energiát is vettünk. Ezért mindaddig megfellebbezhetetlen tekintély marad a passzus, míg nem tanúsít egy lakást egynél több auditor. Erről lesz szó a következő részben.
