Az előző részben szó esett arról, hogy minden nem egyértelmű kérdés megannyi útelágazás, melyek más-más végeredményhez vezetnek, így ugyanaz az épület auditortól függően sokféle eredményt kaphat. Részben ehhez a témához kapcsolódik még a nem minősített szerkezetek és eszközök problémája.
Az előtét-tartály se iparilag gyártott-minősített termék, mégis hasznos. Lényegében egy hőszigetelés nélküli bojler, hogy a 8-13 fokos bejövő víz benne szobahőmérsékletűvé melegedjen. Ez fűtési idényen kívül energiát takarít meg. (Fűtési idényben is, ha drágább a vízmelegítéshez hazsnált energia a fűtéshez használtnál) Egy napenergia-hazsnosítással kombinált példány itt.
Aztán vannak esetek, amikor szinte biztos, hogy a törvény betűjét követve az auditorok egy kalap alá vesznek eltérő energiaigényű házakat. A mellékelt ház például takarékosabbnak lesz feltüntetve, mintha lábazaton állna, mert kisebb a padlószinten a vonalmenti hőátbocsátás, ha nincs kiemelve. Így viszont, mivel még a kátránypapír felfedezése előtt épült, erősen vizesedik, ami a fal hőátbocsátását megnöveli. Tíz auditorból hány fogja tudni, hogy hogy kell ezt figyelembe venni? Ő se biztos, hogy figyelembe veszi, mert mondjuk október elején megy ki, amikor nem vizes. A kiemelt lábazaton és kátránypapíron álló házaknál se mindegy, hogy száraz homokot zár-e körbe a lábazat, vagy nedvességgel telített agyagot – de ennek figyelembevételére végképp nincs képlet, tehát a vonalmenti hőátbocsátás minden háznál a képlet szerint fog alakulni.
A víznél maradva sehol sem szerepel az, hogy a vakolat/festés vízlepergető-e. Ha nem, eső után a fal átnedvesedik, és később a párolgásával hűti a lakást, de addig is rontja a fal hőszigetelő képességét.
A külső oldali hőátadási tényező szabvány szerint 24, pedig az azért is nagyobb, mint a belső oldali 8, mert a sugárzási veszteség hatása is bele van építve. Parkoló autónál mindig a szélvédő jegesedik-párásodik először, kivéve ha féltető alá állunk - szóval mindig az hűl legjobban, ami nagyobb szög alatt látja az égboltot, főleg ha az csillagos. A mellékelt ábrán , ha a kék lakás előtt nincsenek tereptárgyak, akkor a piros lakás hűl kevésbé, holott a modell szerint mindkettő egyformán hűl. (Ez főleg a rosszabb hőszigetelésű felületeken, pl. ablakoknál jelentkező különbség) A külső ajtó fölé tett féltető nem csak a csapadéktól véd, de csillagos éjjeleken a lehűlést is mérsékli némiképp (kb. 10%), de a tanúsítványt ez nem befolyásolja.
Aztán ha kisüt a nap… A hőnyereség csak az üvegezett felületekre van értelmezve, holott a falak is melegszenek. Ma hazafelé jövet elmentem egy ház mellett, aminek a lábazata sötétbarna, a ház pedig sárga. A lábazat azon a részen, amit már fél napja sütött a nap, langyos volt, miközben öt fok volt a léghőmérséklet. (Az árnyékos helyeken hófoltok voltak) Azon a helyen, ahol a nap járása miatt még csak nemrég kezdte el sütni, még hideg, mert jó hőtároló kőlábazatról van szó. A sárga fal pedig nem volt langyos sehol. De az emberi kéz mindent hidegnek érez, ami jó hővezető és a testünknél hidegebb, szóval valószínű az is melegebb öt foknál. Szóval gyakorlatilag számít a festék színe és egyáltalán nem mindegy, hogy ha csak egy oldal hőszigetelésére van pénzünk, akkor az az északi vagy a déli oldal legyen. Érdekes módon az „összetett energetikai jellemző” ugyanannyit változik, ha az északi vagy ha a déli oldalon szigetelünk le 25 négyzetmétert, a valóságban meg nem mindegy.
Még a részletes számításoknál is a túlmelegedés kockázatának számításához csak az égtájak szerinti tájolás van megadva . Holott ugye a tetőablak… A Naplopó Kft mérése alapján például a déli 45 fokos döntésű felületre 2007. június 22.-én 6849Wh érkezett, ami 24 órára elosztva 285 W sugárzásintenzitás, miközben a törvény 150 W-ot ad meg. (További nem érdektelen különbség, hogy a tetőablakra nem egyszerű függönyt tenni, pedig az a fény jelentős részét visszaszórná, valamint a kisebb beesési szög miatt az üveg visszatükrözése is kisebb.) A mérnök és a mérés egy szótőről fakad ugyan, de időközben eltávolodtak egymástól :-)
Például a szabvány (MSZ-04-140-2) is „furcsa”. A hővezetési együttható csak laboratóriumban annyi, ezért különböző korrekciós értékek vannak, például „polisztirol hab, amelyre rávakolnak vagy rábetonoznak” rögtön 45%-al nagyobb hővezetéssel bír. Ez valahány centi vastag EPS lemeznél valamilyen nedvességtartalmú vakolattal ennyinek mutatkozott, de vastagságtól függetlenül mindenre érvényesnek tekinteni? Mondjuk egy 30 centi vastag EPS réteg csak annyit ér, mint egy 21,1 centis, ha rávakolunk? Kötve hiszem, de aki nem így számol, szabványtalan.
