Forgások, morgások energiaügyben

Az eddigi öt post az energiatanúsítvány kritikája volt, most akkor jönnének a javaslatok. Csekély reménnyel, mert az előkészítés már igen előrehaladt állapotban van...

Először magáról a "passzusról", azaz a lényeget tartalmazó összefoglaló oldalról. Nem szabad elfelejteni a végcélt, ami a szén-dioxid kibocsátás csökkentése lenne eredetileg. Ha egy használt házra kiszámítjuk, hogy mekkora a benapozása, és ezzel magasabb kategóriába sorolódik, azzal semmi sem történt valójában, mindenképpen talál magának vevőt/bérlőt, akik ugyanúgy használni fogják, mint annakelőtte, és ugyanannyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint korábban. Ha ehelyett megadjuk, hogy a ház becsült (=egyszerűsített módszerrel számolt) energiafogyasztása X, ebből megtakarítható
-a napsütéses órákban függönymentes ablakokkal Y
-csipkefüggönnyel kb. Y1
-a radiátor mögé tett hőtükörrel Z,
stb, szóval ekkor van rá esély, hogy a tulajdonos ilyen módon kiokosítva energiatudatosabban fogja használni a lakását.

Szóval szerintem a tanúsítvány külön soron tartalmazza a fűtés energiaigényét, a melegvíz energiaigényét és esetleg a főzés enegiaigényét is. Fizikai jelentésben, tehát NEM primer-energia.
Például:
A fűtés becsült éves energiaigénye 80000 MJoule. A 80% hatásfokúra becsült gázkazán vesztesége 16000 MJoule, a hőszabályozás pontatlanságából eredő becsült veszteség 7000 MJoule, összesen 103000 MJoule.
A fűtés villamos segédenergia igénye 240 kWh
És a külön lapon lévő "javaslatok az energiamegtakarításra" oldalra automatikusan odakerülne a fenti napsütés-nyereség mellé, hogy
- kondenzációs gázkazánnal....
- időjárásfüggő vezérléssel...
- alacsony fogyaztsású keringető szivattyúval...
Az energiahordozók természetes mértékegységükben lennének kifejezve, a tüzifa például kg, így az aktuális árakon mindenki át tudná váltani forintra.

Miért nem váltanám át primer energiára (most tegyük fel, hogy sikerülne valami értelmes jelentést rendelni hozzá, mondjuk szén-dioxid kibocsátás)? Egyrészt függ az átváltás lakáson kívüli dolgoktól. Ha a távfűtés átáll kapcsolt energiatermelésre, akkor akár többezer lakás tanúsítványát kellene módosítani, mert változott a szorzó. Ha leáll Paks, és helyette beindul a gázerőmű , akkor rögtön megváltozik a villamosenergia átszámítása, stb. A másik ok, hogy nem lehet embereket átejteni, mert rájönnek. Szóval ha kiderül, hogy a pelletfűtéses lakás kedvezőbb besorolású ugyan, mint a gázfűtéses, de üzemeltetési kültségben inkább fordított a helyzet, akkor inkább a tanúsítványt tekintik hülyeségnek, nem állnak át pelletfűtésre. Végül azért is, mert a fa megújuló, de korlátozott erőforrás, a gázárkompenzációt is kiváltó nagy emelés telén a fa ára is hirtelen  emelkedni kezdett, aztán azóta erőművek is elekezdtek fával fűteni, így semmi értelme  fa környezetkímélőségét hangsúlyozni, mert nem fűthet mindenki fával. (A mai erdősültségi és energiafogyasztási helyzetben.) A HTO drasztikus áremelése óta senki nem fűt vele, szóval az állam ha akarja, ilyen eszközökkel tudja orientálni a lakosság fogyasztását. Tájékoztató adatként persze szerepelhet.

A használati melegvizet nem a négyzetméter fogyasztja, hanem a lakók, így ott valami ilyent írnék:
Fürdőszobai bojler (vezérelt áram):
tárolási veszteség: 1kWh/nap
10 l víz felmelegítése 0,35 kWh

Vízmelegítő a mosogatónál (nappali áram):
Tárolási veszteség: 0,4kWh/nap
10 l víz felmelegítése 0,35 kWh

Kérdés még a viszonyítási alap és a "betűjelzés" kérdése. A kettéválasztott fűtés - használati melegvíz hatékonyság a betűjelzés duplázását teszi logikussá. Szerencsésebbnek tartanám, ha a betűjelzés alapja valamilyen abszolút skála lenne, nem a felület-térfogat aránytól függő.

Hasznos lenne ugyanakkor egy referencia fűtési energiaigény megjelenítése, hogy adott lakástól mi ma az "elvárható". A felület-térfogat arányt függetleníteném az épülettől: fűtetlen felület/térfogat arány. A belváros tele van olyan idős épületekkel, amiknek nincs is már meg a tervrajuk, ám igen struktúráltak és méretesek ahhoz, hoyg felmérésük sok időt igényeljen. Ráadásul ha nem világosan tisztázott a felelősség kérdése, akkor ugyanazt az épületet egy soklakásos bérházban tíz auditor tízszer is nekiállhat megmérni. Pedig egyszerűbb lenne így:
-20 fokos hőmérsékletű helyiség, a szomszé lakásban szintén 20 fokos hőmérsékletű helyiség, ez a fal akkor nem számít külső falnak
-20 fokos hőmérsékletű helyiség, a szomszédban 16 fokos hőmérsékletű helyiség, akkor ez(20-16)/(20-4)=25%-ban számít külső falnak.

Marad még egy megoldandó probléma, hogy a tanúsítvány túl drága, erről írok a következő postban...