A választók nem szeretik azokat a politikusokat, akik olyan törvényeket hoznak, amelyek rontanak az ő anyagi helyzetükön. Az energiatanúsítványt pedig még a tágabb összefüggéseket belátni képes választók sem látják hasznos tehernek, ami segít majd hosszú távon az országon.
Emiatt a törvényhozás különböző taktikákkal igyekszik mérsékelni a népszerűségvesztést. A legegyszerűbb lenne persze jó törvényeket hozni, de ez nem egyszerű. A politikus - jelen törvényjavaslatot például Lamperth Mónika írta alá - nem ért mindenhez, így szakértőkre kénytelen bízni az előkészítést. Amikor az EU-ban megszavazták, még talán fogalmuk sem volt, hogy mi ez, és mennyibe fog kerülni. A mostani javaslat már tartalmazza az összeget, ami elgondolkodásra késztethette akár a kormányt is. (Bár mintha ők mostanában a "reformintézkedések rövid távon népszerűtlenek" állítást ekvivalensnek tekintenék a "népszerűtlenek vagyunk, tehát amit csinálunk, az biztosan reform" állítással.)
A törvény szociálisan érzéketlen, mert akik például a fenti színvonalú házakban laknak, azoknak még az ötvenezer is sok, a félmillió meg kábé a lakás értékének fele. Nem határoz meg minimum komfort-szintet: mindenre kell tanúsítvány, amiben folyamatosan laknak. (Bár azt sem határozza meg, hogy hogyan kell tanúsítani egy lakást, ahol nincs melegvíz-előállító szerkezet és fűtés is csak a kéménylyuk.)

Az egyik taktika, hogy kitolják a választásokhoz minél közelebb, ha már az utánra nem lehet. A választók viszonylag kis százaléka szembesül addig azzal, hogy mi is történt.

A másik, hogy áttolják a felelősséget az EU-ra, ami akkor lenne jogos, ha fel tudnának mutatni valami ellenvéleményt, amit lesöpört a többségi szavazógépezet, de hát ilyenről nem tudok.

A harmadik lehetőség, hogy lesz ugyan törvény, de betartatására nem lesz szankció. (Ilyen volt egy időben a kötelező tüdőszűrés is) A bérbeadásnál szinte biztos hogy többnyire így lesz, az adásvételnél meg addig, míg nem teszik a földhivatali bejegyzés feltételévé. (Bár lehet hogy még utána is lesz rá jogi kiskapu, mondjuk a vevő kölcsönadja az eladónak a vételárat egy másodpercre azzal, hogy ha nem kapja vissza időben, akkor a ház biztokosa lesz.)

Atanúsítványok piaca is ennek megfelelően fog alakulni. Ha lesz "kényszertanúsítás", akkor lesznek előbb-utóbb olcsón semmit tanúsító cégek. Ehhez fordul valaki, ha mondjuk a nagyszülei tulajdonában álló házat veszi meg, ahol esetleg évekig lakott is, tehát eleve mindnet tud az ingatlanról. (Például azért nem örökli, mert az adásvételi illeték kisebb mint az öröklési) Akkor is ők lesznek a nyerők, ha a lakás eleve legrosszabb kategóriásnak tűnik, illetve ha egyszerűen nincs az eladónak pénze, de azt hiszi, hogy a törvényt be kell tartani, különben elviszik a zsandárok.
Lesznek biztosan olyan cégek is, akik árukapcsolással adják, tehát ha velünk végezteti X lakásfelújítási munkát, akkor cserébe ingyen tanúsítjuk lakását.
Illetve lesznek olyanok is, akik drágán tanúsítanak, de feljebb is tolják a lakást a listán.
Meg olyanok is, akik drágán tanúsítanak, és lefelé tolják a lakást a listán - őket a vevő fizeti.