Ez az egy négyzetméterre vetített "primer energia" fogyasztás alapján a mosógépekhez hasonlóan kategóriákba sorolja a lakásokat, "A" a legjobb.
Maga a tanúsítás viszont nem olcsó, idézem a törvénytervezetet:
A családi ház (egy rendeltetési egység) felmérése, a tervezet alapján szükséges számítások elvégzése, valamint a tanúsítvány kiállítása 1-3 mérnöknapot vesznek igénybe. Egy mérnöknap 8 órás munkanapra számított bruttó összeget állapít meg. Tekintettel arra, hogy az energetikai tanúsítást szakértők – tehát egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel és 8, illetve 10 év gyakorlattal szerezhető szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személyek – végezhetik,így a mérnöknap díja a jelenlegi legmagasabb kategóriába tartozik, így kb. bruttó 170 000 Ft.
Az új lakások esetében a felmérés rövidebb időt vesz igénybe, illetve a szükséges adatok
egy része az engedélyezési tervdokumentációban megtalálhatók, tehát a tanúsítvány kiállítása 1 mérnöknapot sem vesz igénybe. A meglévő épületek esetében a felmérés (esetleges feltárásokkal) nagyobb időigényű, így akár 3 mérnöknapot is elérhet. Ebből következően a tanúsítás várható legmagasabb összege kb. 510 000 Ft.
Félmillió forintért meg fogják majd egy ilyen, ránézésre 50-es években épült sátortetős kocka-családiházról mondani, hogy "hát ez bizony nem túl energiatakarékos". Ennyi pénzből sajáterős kivitelezésnél a négy külső falból hármat le lehet hőszigetelni, céges kivitelezésnél mondjuk csak az északi oldalt, meg a padlásra is teríthetünk +10 centi üveggyapotot. (Azt nem nehéz megcsinálni)Az törvényalkotók elvi gondolatmenete valami olyasmi, hogy ha majd csak túl olcsón lehet eladni a rossz besorolású házakat, akkor a tulajdonosoknak érdekük lesz hőszigetelni azt, mert a jobb besorolás megtérül. Szerintem ez problémás feltevés. Ha a vevők igénylik az alacsony rezsit, és ezért megéri nekik többet fizetni, akkor a lakosság úgy általában, akik a következő tíz évben is ugyanabban a lakásban tervezik a lakhatásukat, szintén igényli, és ezért hőszigetel is. Feltéve ha megteheti, mert adottak a pénzügyi és egyéb feltételek. A vevő, aki beköltözik az újonnan vett használt lakásába, szintén hőszigetelne, de nem fog, mert elvitte a pénzét a tanúsítvány. Elvileg az eladónak kell fizetni, de nagyon gyakran a vevő egy másik ház eladásából szerzi a pénzt és ott fizet, illetve, ahogy azt már a gépkocsi eredetvizsgánál a gyakorlatban is láthatjuk, tipikusan az eladónak nincs annyi pénze hogy megcsináltassa, így a vevőnek kell.
Tehát országos szinten ettől nem csökken az energiafogyasztásunk, mert a lakást cserélők legatyásítása mellett mondjuk meg nekik, hogy "túl sok lesz a rezsi".
Pontosabban nem is ezt mondjuk, de még azt sem, hogy "túl sok lesz a szén-dioxid kibocsátásod, baromi nagy ökológiai lábméreted van, stb.". Az energiatanúsítvány annyi mindenről akar szólni, hogy végül nem szól semmiről, így biztosan nem jár a kívánt hatással. Nézzük miért, az egyes pontok részletezése majd egy-egy újabb post témája lesz.
1. Nincs egy fix viszonyítási alap, hogy ennyi watt per négyzetméter alatt az "A" kategória, hanem ez függ az épület felület-térfogat arányától. Azaz ugyanolyan besorolású lakásoknak eltérő a primerenergia-fogyasztása.
2. Maga a primer-energia egy számítási eljárással kihozott szintetikus valami. Két egyforma primer-energia fogyasztású lakásnak eltérő a rezsije és a környezetterhelése is.
3. A felkínált többféle számítási módszer, illetve a "szakma szabályainak" kiforratlansága miatt ugyanarra a lakásra két auditor által megállapított besorolás eltérhet egymástól.
4. Az épületgépészek által használt modellek helyenként rosszul közelítik a valóságot, így két, az 1.-3. pontok alapján egyforma lakás tényleges fűtési igénye is eltérhet egymástól.
