Akkor sorban haladva a bevezető energiatanúsítványos post első állítása:

1. Nincs egy fix viszonyítási alap, hogy ennyi watt per négyzetméter alatt az "A" kategória, hanem ez függ az épület felület-térfogat arányától. Azaz ugyanolyan besorolású lakásoknak eltérő a primerenergia-fogyasztása.

A törvénytervezet tulajdonképpen a 7/2006 TNM rendelet („az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról”) ikertestvére. Utóbbi az új építésű épületekre határozza meg a követelményértéket arra a bizonyos összesített energetikai jellemzőre, és kimondja, hogy csak olyan épületeket szabad építeni, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményértékeknek. Az energiaigénybe a fűtés, használatimelegvíz-készítés, a légkondicionálás illetve gépi szellőztetés számít bele. (Illetve nem lakóépületeknél a világítás is) Valami olyasmi ennek a logikája, hogy egy meghatározott energiatakarékossági célt a beruházó a számára legmegfelelőbb (időtállóság, esztétikum, no és mindenekelőtt költséghatékonyság szempontjából) módon érhesse el. Például dönthet hogy ötlégkamrás ablakokra költ inkább vagy kondenzációs gázkazánra, lényeg hogy a végeredmény megfelelő legyen.

A kocka alaktól való eltérés adott térfogat mellett növeli a felszínt, így a hőveszteségeket, azaz a mindenféle kiugró-beugró részek ellenjavaltak, de a törvény ebben engedékeny. A követelményértéket a felület-térfogat aránytól teszi függővé. Ebből következően a tömbszerű társasházi lakásokra – mivel a törvény az épületet figyeli – jóval alacsonyabb energiafogyasztást tekint megfelelőnek, mint egy családi házra.

A törvénytervezet szerint a használt lakásokra is ugyanezzel a metódussal kell számolni, és a viszonyítási alap az ugyanolyan felület-térfogat arányú új lakásra előírt követelményszint. Ha a számított jellemző a követelményszint 95-100%-a, akkor kap „C”, azaz „követelménynek megfelelő” besorolást. A teljes táblázat:

A+       <55%                 Fokozottan energiatakarékos

Namármost a követelményszint, azaz a százalékalap egyik szélsőértéke 110 kWh/m²év, a másik 230 kWh/m²év, több mint a duplája. Így egy 220 kWh/m²év mutatójú otthon, ha családi ház nagy felület/tárfogat aránnyal, akkor „B” besorolást kap, ha egy nagy kockaház része, akkor meg 220/110=200%, ami „G” besorolás.

Látszik ebből, hogy pont a betű, amit színes csíkokkal vizualizálva az arcunka nyomnak, nem ér semmit, mert ugyanakkora primerenergia-fogyasztású lakások esetén egészen eltérő betűk jelenhetnek meg. A következő részben arról fogok írni, hogy pár sorral feljebb, a primerenergia-igényre se érdemes figyelni, mert azzal se sokra megyünk. De előtte még egy érdekesség – nézzük meg az alábbi két sorház-variációt (Egy épület, három lakás):

A jobb oldali elrendezésnek nagyobb a felület-térfogat aránya, így a piros lakás gazdája vékonyabb hőszigeteléssel eléri ugyanazt a besorolást, mint a bal oldali elrendezésben. Ugyancsak szívás emeletes házban saroklakást minősíttetni: míg a családi háznál a törvény könnyebben teljesíthető követelménnyel ismeri el a több külső fal okzta többletet, itt nem. Aki nem hiszi, olvassa el a törvénytervezet IX./2 pontját!