Forgások, morgások energiaügyben

Az "energiatanúsítvány" kritikája, valamint szó esik még energiatakarékossági témákról háztartás-lakás méretekben.

Tartalomjegyzék

Energetikai tanúsítvány téma

Energiatanúsítvány "szájbarágó" (a fő cikk, ide be van linkelve a többi)

Felszínes dolgok(a felület/térfogat arány...)

Vissza a gyökerekhez(avagy a primer energia)

Mese a lakásról, ami F-es, de majdnem B-s

Máshogy van ez, mint a valóságban... (az épületenergetikai modellezés gyengeségei)

Energiatanúsítvány szerintem (hogy lehetett volna úgy, hogy értelme is legyen)

Gépesített mérnök (egy olcsó ingyenes szoftver kéne!)

Az energiatanúsítvány és a politikai realitás (jóslásaim még a törvény megjelenése előtt)

ÉMI-EZ?

A terméket használni nem kell félnetek jó lesz (egy hőszigetelő festék ÉMI-tanúsítványáról)

Egyebek

Fal-, mennyezet-, padlófűtés (Tényleg takarékosabb?)

Friss topikok

Linkblog

Mese a lakásról, ami F-es, de majdnem B-s

2007.11.29. 22:19 Csavarhúzós

(Ha valami keresőmotor hozott ide, ez a bevezető cikk végén lévő állítások közül a negyediket elemzi)

Volt egyszer egy ember, vásárolt egy kis kétszoba-konyha-fürdőszoba nagyságú, 70-es években épült családi házat, amit utólag hőszigetelt és a nyílászárókat is lecserélte. Maximalista volt, 10 centi EPS-t tett fel, 25 centi kőzetgyapot a födémen, U=1,1-es üvegezés, + redőny. Majdnem olyan lett, mint egy új (azért csak majdnem, mert az aljzatbeton alatt nem volt szigetelés). Mivel a gázt drága lett volna bevezetni (nem volt a telekhatáron), ezért úgy döntött hogy a fűtést két Iris (Edilkamin) pelletkályhával oldja meg. Hatásfok gyári katalógus szerint 80%, elektromos fogyasztás 70-250W, teljesítmény 2 és 5,6kW között szabályozható manuálisan.
Emberünk más városba költözik, ezért értékesíti lakását, így törvénytisztelő ember lévén elmegy energetikai tanúsítványt készíttetni. Nem akar sokat költeni, ezért egy olcsó céghez megy, akik azt ígérik, hogy ha viszi a tervrajzot, akkor három órán belül és pár tízezer forintért megkapja. (Ja, csak ki kell tölteni egy Excel-táblát) Persze aláírja, hogy a tanúsítvány a mellékelt műszaki dokumentáció és a megrendelő adatközlése (utólag feltett EPS vastagsága, fűtés, melegvízkészítés módja) alapján készült, valótlan adatközlésből eredő tévedések következményeiért nem a tanúsító céget, hanem őt terheli a felelősség, stb. Mivel egyszerűsített számítási módszer szerint dolgozik a cég (naná, ennyi pénzért nem jár két órai munkánál több, gondolják…) ez ugye “egyedi fűtés kályhával”, 1,9-es teljesítménytényező, segédenergiára meg pesszimális becslésként abból indul ki, hogy a legkisebb fokozaton járatva a kályhát mennyi idő alatt tudná megtermelni a két kályha a lakás hőigényét, azt szorozza a 2*250W-os fogyasztással. Így kijön négyzetméterenként és évente 320 kWh primer energia igény, ami “átlagos, F” minősítés, mivel az adott felület-térfogat aránynál 210 kWh lenne a követelményszint. Ezen kicsit meglepődik, mert szerinte a lakása az átlagosnál sokkal jobb, de közlik vele, hogy ez nem fűtési költség, hanem primer energia, és az az árammal történő melegvíz-készítést drágán számolja be, (villanybojler van) nem is beszélve a kályhák működtetéséhez szükséges nappali áramról. Felajánlják ugyan, hogy hatszámjegyű pénzért valószínűleg jobbat is ki tudnának hozni részletes számítással, mivel a határ közelében van, de nem óhajtja, hiszem minden értelmes vevő ránézésre látja, hogy a háza a szokványosnál jóval energiatakarékosabb.
De aztán az egyik ígéretes vevőjelölt egy nyugdíjas német asszony lett, aki örült a hőszigetelésnek, de azt mondta, ő csak az “Energiepass”-ban bízik. Emberünknek leesett, hogy most nem lenne szerencsés az F-es tanúsítványt mutogatni, ezért azt hazudta, hogy nincs, de két héten belülre ígérte, hogy megcsináltatja. Ugyanis időközben az iwiw-en felvette a kapcsolatot egy régi osztálytársával, akiről kiderült, hogy  szintén tanúsítással is foglalkozik, és meg is hívta egy „munkavacsorára”.

-Most mondd meg, mitől „átlagos” az én lakásom? Mit lehetne még ezen korszerűsíteni?

-Hát leginkább a villanybojlert lecserélni átfolyós gázosra, ha lenne gáz. Első közelítésben amennyi a gáznál elmegy a nem 100% hatásfok miatt, annyi az elektromosnál a tárolási veszteség, csak a gáz nem 1,8-as, hanem 1-es szorzóval számítódik be, szóval így a 70,2 melegvíz-energiaigényed lemenne 39-re.

-Soha az életben nem térülne meg.

-Persze, szerintem se lehet már ezen a lakáson a valóságban érdemben javítani, de nem is azért jöttem, hanem hogy papíron javítsak. Mit szólnál például egy fürdőhengerhez? Tudod, fatüzelésű bojler, elvileg be is lehet kötni, mert arra megy a kémény. Akkor nem lenne tárolási veszteség, mert akkor fűtöd, amikor szükség van rá, nem lenne elosztási veszteség, mert rá van szerelve a csap meg a zuhanyrózsa, a tüzifa 0,6-os szorzóval váltódik, igaz csak 50% a hatásfok, összességében, pillanat, 36-ra jönne így ki a melegvíz.

-És mit szólnál a virtuális fürdőhengerhez? Elhoznám a vadászházból, odaállítanánk a kád végébe, csinálnál róla meg a lakásról fotókat, hogy le legyél fedve, a néninek meg úgyis csak a passzust fordíttatom le, a részleteket nem.

-Hát azért ez mégis kockázatos, előbb próbáljunk a szabályokat betartva célt érni. Például hol van melegvízcsap?

-Volt a konyhában is (a fürdőszobán kívül persze), de megszüntettem, mert nagyon sokára ért oda a melegvíz. Most mosogatógép van, ami maga melegíti a vizet, az nem számít?

-Nem hiszem, ennyi erővel a mikrosütő is számíthatna, én a háztartási gépeket nem tekintem az épületgépészet részének. Akkor ez azt jelenti, hogy az elosztási veszteséget le tudom vinni 10%-ról mondjuk 4%-ra, hát 70,2-ről lementünk 67-re, ez még nem túl sok. De nézzük a fűtést. Ha van gyári értéked a hatásfokra, akkor lehet azzal is számolni. Látom a legegyszerűbb utat választva az „egyedi fűtés kályhával” 1,9-es szorzójával számoltak, ami kb. „putrikályha” szint, igen, látom a gyári hatásfok 80%, az 1,25-ös teljesítménytényező. A kályháid tényleg ilyen sokat fogyasztanak?

-Nem hiszem, szerintem csak a csúcsfogyasztása ennyi.

-Mindegy, én csak a leírtakból indulhatok ki. Látom ők a maximális 250W-os fogyasztással számoltak, de a legkisebb teljesítménnyel és két kályhával. Önmagában csak a két kályha elektromos fogyasztása 500W – jó kérdés, hogy ez hozzáadható-e az adatlapon megadott teljesítményhez, vagy már beleszámolta a gyár. Egyelőre nem adom hozzá, az a biztos.

Csak a kályha segédenergiája nappali áramos szorzóval 60,4-et hoztak ki, szerintem ebből még bőven tudok faragni. Eleve, ha jól látom a legnagyobb hidegben is elég egy kályha, ha maximumra van állítva. Nem lesz ugyan egyenletes a hőmérséklet-eloszlás, de azt úgyis kötelező figyelembe venni mint hőigény illesztési pontatlanságot, akkor meg legyen is. Én annyit veszek üzemidőnek, amivel egy kályha a legnagyobb teljesítménnyel leadja azt a szükséges hőt és a két kályha helyett csak egy. Na, nekem csak 10,8 jött ki, miközben még mindig a 250W-ot vettem figyelembe a 70W-250W fogyasztásból. Akkor nézzük csak hol tartunk:

 

eredeti

mostani

HMV

70,2

67,0

fűtés segéd

60,4

10,8

fűtés

189,4

124,6

összesen

320,0

202,4

210-es normához
képest

152%

96%

kategória

F

C

-Szerintem jó lesz, még két százalékot kéne faragni a B kategória eléréséhez, látom hogy jó a benapozottság, úgyhogy szoláris nyereségből biztos összejön, de ahhoz már többet kéne dolgoznom.

-Köszi, szerintem jó lesz így is, majd megmondom a vevőnek, hogy ha kifizeti a részletes tanúsítás költségét, akkor B-be is sorolható a ház, de amúgy C.

Hát ennyi a tanmese a házról, ami egyszerre F és C kategóriás, de még a B-re is kacsingat. A törvény és a „szakma szabályai” távolról sem olyan egyértelműek, hogy két auditor szükségképpen ugyanarra a végeredményre jusson. Sőt eleve felkínálja a választást a részletes és az egyszerűsített eljárás között.

Ezen túl a részletek távolról sem kidolgozottak. Például ha többféle fűtési rendszer van, akkor csak annyit mond, hogy a használati aránnyal súlyozva kell őket figyelembe venni. De mi a helyzet akkor, ha mindegyik képes lenne önállóan is ellátni a lakást? Ha van egy Totya kazán, akkor az most szén vagy fatüzelés, ha konkrétan nem használják, hanem gázzal fűtenek? (De ott van, és használható)

Ha van egy hűtő-fűtő klíma, amivel ha kint 3 foknál melegebb van, gazdaságosabb fűteni, mint gázzal, akkor két auditor vajon ugyanannyi működési napot vesz figyelembe? Ha csak nappal használják, mert zavaró a zaja, akkor vélhetően lesz aki csak nappali használatot feltételez, más meg feltételezi a nagyothalló vevőket.

Zéró tárolási és elosztási veszteség, de milyen primer energia fogja melegíteni?

Ha van egy lakás, ahol a fűtést csak a kéménylyukak jelentik (eddig három lakást vettem, mindhárom ilyen volt), akkor azt milyen fűtési rendszerrel kell átváltani primer energiára? És ha vízmelegítő szerkezet sincs?

Mi számít „beépített szerkezet”-nek? Van pl. egy tele üveges, de soha napot nem kapó erkély (loggia) ajtóm. Az üvegek elé beszabtam kétcentis EPS-t, mindkát szárnyba. Mivel úgyis plafontól-padlóig függöny van előtte nem zavaró a látvány. Télen ezen felül még a két ajtó között a tokban elhelyezem az odaszabott EPS lapokat. (Nyáron azért nem, mert éjszakai szellőztetésre kell az ajtónyitás) Akkor most melyik a beépített szerkezet?

Figyelembe vehető-e a beépített szekrény U-értéket növelő hatása? És a radiátorok mögött elhelyezett hőtükör hatása?

Megannyi kérdés, amire sokféle válasz adható….

Szólj hozzá!

Címkék: energiatakarékosság energiatanúsítvány

A bejegyzés trackback címe:

https://fm.blog.hu/api/trackback/id/tr99247260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása