Forgások, morgások energiaügyben

Az "energiatanúsítvány" kritikája, valamint szó esik még energiatakarékossági témákról háztartás-lakás méretekben.

Tartalomjegyzék

Energetikai tanúsítvány téma

Energiatanúsítvány "szájbarágó" (a fő cikk, ide be van linkelve a többi)

Felszínes dolgok(a felület/térfogat arány...)

Vissza a gyökerekhez(avagy a primer energia)

Mese a lakásról, ami F-es, de majdnem B-s

Máshogy van ez, mint a valóságban... (az épületenergetikai modellezés gyengeségei)

Energiatanúsítvány szerintem (hogy lehetett volna úgy, hogy értelme is legyen)

Gépesített mérnök (egy olcsó ingyenes szoftver kéne!)

Az energiatanúsítvány és a politikai realitás (jóslásaim még a törvény megjelenése előtt)

ÉMI-EZ?

A terméket használni nem kell félnetek jó lesz (egy hőszigetelő festék ÉMI-tanúsítványáról)

Egyebek

Fal-, mennyezet-, padlófűtés (Tényleg takarékosabb?)

Friss topikok

Linkblog

Energiatanúsítvány szájbarágó

2009.01.14. 23:28 Csavarhúzós

-Úgy hallottam, hogy idéntől (2009) kötelező a lakásokra "zöld kártyát" csináltatni eladáskor, de 2012-es dátumot is hallottam. Mi az igazság?

-Idén január egytől hatályos a 176/2008 kormányrendelet, de az is benne van, hogy lakások adásvételekor most még csak lehet energiatanúsítványt készíttetni, 2012-től viszont kötelező. Kell még tanúsítvány az egy évnél hoszabb bérbeadáskor, valamint a nagyobb alapterületű állami tulajdonú középületekre is. A műemléki védettségű épületre, és a nem fűtött épületre (garázs, nyaraló, stb.) nem kell.

-Mibe fog ez kerülni?

-Mérnökóránként 5,5eFt (a törvény nem finomítja, hogy ez bruttó vagy nettó), plusz a költségtérítések (kiszállási díj, fénymásolási díj, stb.). Van két eset, amikor maximum két munkaóra számolható el:

  • Új építésű épület esetén - hiszen ott a tervezés során már egyszer elvégezték a szükséges számításokat, a felelős műszaki vezető pedig igazolja, hogy annak megfelelően építettek.
  • Többlakásos épület egy-egy lakása esetén. Ebben az esetben a tanúsítást a "rendelkezésre álló tervrajzok és számlák" alapján kell elvégezni, kérdés, hogy a jogszabály szövegét hogy kell magyarra fordítani. A lakosságbarát értelmezés szerint a lakásokat ennyi pénzből kell tanúsítani, és annyi tervrajzot (beleértve olyasmit is, hogy ablakcsere esetén az új ablak dokumentációja) és közműszámlát kell felhasználni, amennyi rendelkezésre áll. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a rendelet nem beszél arról, hogy mi a teendő, ha ilyenek nem állnak rendelkezésre. Az auditorbarát értelmezés szerint viszont ha nem áll rendelkezésre tervrajz és pár évre visszamenőleg fűtésszámla, akkor annyi órát számol fel, amennyi neki tetszik. Utóbbi értelmezés mellett viszont az szól, hogy az auditoroknak nincs körzetük, mint a kéményseprőknek, azaz akkor jön létre az üzlet, ha az auditor nem talál jobban fizető megrendelőt. Szóval hiába maximálja a törvény az árat, ha tervrajz hiányában alapos helyszíni felmérés szükséges, ráadásul az épület többi lakásából nem lehet majd további megrendelésekre számítani, akkor mindenki passzolni fogja az ügyfelet, szóval joga lesz ugyan a tizenegyezres tanúsítványra, de lehetősége nem.

A törvénytervezetben ennél nagyobb összegek is elhangzottak, családi házra például félmillió Ft, szerencsére annyira nem lett durva a dolog.

-Mi lesz a szankciója, ha valaki nem készíttet tanúsítványt, és úgy adja el a lakását? És egyáltalán ez a vevő vagy az eladó feladata?

-Az eladó feladata a tanúsítvány elkészíttetése. A törvény hallgat arról, hogy ki ellenőrzi a tanúsítvány meglétét, úgyhogy fogalmam sincs. Bérbeadásnál nyilván senki. Az is lehet hogy adásvételnél hasonlóképpen senki, amíg az épületgépész lobbi be nem keményít, és nem teszik a földhivatali bejegyzés feltételévé. Ha az eladó és a vevő egybehangzóan nem kívánja a tanúsítványt elkészíttetni (ejnye-bejnye, senkit nem bátorítok törvényszegésre...), akkor érdemes erről "zsebszerződést" csinálni. Jelenleg is úgy van, hogy a vevő utólag visszaperelheti az eladótól a vételár egy részét, "rejtett hiba" okán, akkor ha az épület nem felel meg az építésekor hatályos előírásoknak vagy a saját kiviteli tervének, ÉS ezek olyan jellegű dolgok, amik a vétel előtti megtekintéskor nem voltak nyilvánvalóak. (például a kátránypapír-szigetelés hiánya). Szóval lehet hogy a tanúsítvány hiánya okán a vevő később perelhet, hogy ő nem kapta meg a törvény szerint járó tájékoztatást az ingatlan állapotáról, ezért utólag irreálisnak tartja a vételárat. Noha jó eséllyel csak a jogászok lesznek gazdagabbak egy ilyen ügyön (a mi volt a reális vételár témán lehet filózni egy ideig), de jobb az ilyesmit megelőzni.

-Csak adásvételre vonatkozik, vagy öröklésre is?

-Csak adásvételre, örökléskor és ajándékozáskor nem kell.

-Azt lehet tudni, hogy ha két lakás között kell döntenem, az egyik mondjuk B, a másik D besorolású, akkor mennyivel kerül többe majd az éves fűtés?

-Pontosítanék: nem csak a fűtés, a melegvíz-készítés energiaigénye is benne van a tanúsítványban (négyzetméterre vetített vízfogyasztással számolnak, ami nem reális, de legalább nem befolyásolja a tanúsítványt, hogy hányan laknak az épületben). Az energiatanúsítványból, főleg a betűjelzésből a fűtési költséget megmondani több okból sem lehet. Az egyik, hogy nem konkrétan a felhasznált energiafajták vannak feltüntetve, hogy négyzetméterenként és évente X MJ földgáz, Y kWh vezérelt áram, hanem minden át van váltva "primer energiára". Az átváltás nem tükrözi az energiahordozók árarányát, (amúgy a szén-dioxid vonzatukat vagy a "primer energia" szótári jelentését sem) szóval a primer energiát először vissza kell számolni natúr energiára.

-Ha a két lakás egyforma fűtésű, mondjuk mindkettőben gáz kombi cirkó van, akkor már megválaszolható a kérdés?

-Nem, ugyanis nem abszolút skálát használ a rendelet, hogy ha az egy négyzetméterre jutó éves gázfogyasztás ez és ez között van, akkor B kategóriás, hanem ez függ az épület felület-térfogat arányától is. Hangsúlyozom, az ÉPÜLET, nem a lakás felület-térfogat aránya számít. Magyarul ha egy tízemeletes panel felső sarkán lévő lakás (eleje-hátulja mindegyik lakásnak külső, de ennek az oldala meg a teteje is, azaz négy hűlő oldal) és egy kis családi ház éves gázfogyasztása ugyanannyi (talán egy picivel jobb hőszigetelés, de öt hűlő oldal, plusz még a vonalmenti hűlés a talajnál), attól még nem lesz a besorolásuk ugyanaz. Az ugyanis azon alapszik, hogy az új építésű lakásokra vonatkozó követelményhez képest hány százalék a primerenergia-felhasználás, maga a követelmény pedig az épület felület-térfogat arányától függ. Namármost a követelményszint, azaz a százalékalap egyik szélsőértéke 110 kWh/m2év, a másik 230 kWh/m2év, több mint a duplája. Így egy 220 kWh/m2év mutatójú otthon, ha családi ház nagy felület/térfogat aránnyal, akkor „B” besorolást kap, ha egy nagy kockaház része, akkor meg 220/110=200%, ami „G” besorolás. Azaz előfordulhat hogy két egyforma alapterületű B-s és G-s lakást pont ugyanannyibe kerül kifűteni.

A másik probléma, hogy a tanúsításra többféle módszer is törvényes, lehet egyszerűsítetten számolni, de például figyelembe lehet venni a benapozásból eredő nyereséget is. Azaz ha az eladó több pénzt szán a részletes számításokra, jobb besorolást is kaphat, tehát konkrétan ugyanaz a lakás is lehet többféle besorolású: Mese a lakásról, ami F-es, de majdnem B-s.

-A társasházi lakásokat tehát kedvezőtlenebb színben tünteti fel a tanúsítvány?

-Nem egészen. A sarkokon lévő lakásokat kedvezőtlenebbnek, a középen lévőket kedvezőbbnek mutatja. Ezeket a lakásokat egymáshoz viszonyítva ez persze reális, csak ahogy említettem a családi házakhoz viszonyítva téves következtetésekre juthatunk. Ezt a társasház témát egy kicsit még körbe kell járni, ugyanis tanúsítható az épület egésze is, sőt néha csak az. "A tanúsítvány az épület egészére állítható ki, ha az épületben levő önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, szellőzése, és a használati melegvíz szolgáltatása azonos rendszerű vagy egy rendszert alkot", ezt az épület-tanúsítványt utána minden lakástulajdonos használhatja. Ezek tipikusan a panelépületek. Lesznek még ebből viták, hogy ha Gipsz Jakab el akarja adni a lakását, a többi lakó nem, akkor ki fizesse az épület tanúsítását. Pillanatnyilag csak Gipsz Jakab az érdekelt, de később a többiek is használhatják - de csak tíz éven belül. Némileg átgondolatlan a dolog abban is, hogy ha néhány lakó lecserélte saját erőből a nyílászáróit (a huzatmentesség miatt pl.) akkor az az épület  egészére átlagolva jelenik meg ,valamint elvileg plusz munka a tanúsítónak, akkor is, ha egy másik lakástulaj megbízásából tanúsítja az épületet. A gyakorlatban persze mindez gördülékenyen fog zajlani, hiszen sem a megrendelőnek sem a tanúsítónak nem érdeke a törvény szó szerinti betartása. Ha a lakások nem egységesek (pl. régi bérházban néhol kombi cirkó van, néhol külön gázos bojler, néhol meg hőtárolós kályha-villanybojler), akkor is ki lehet állítani a tanúsítványt az épület egészére. Ha a lakóközösség összefog, lakásonként nyilván kevesebb összegből kijön - pl. csak egyszer kell kiszállási díjat fizetni, és az épület felület-térfogat arányát se kell minden lakás tanúsításakor külön-külön lemérni-kiszámolni, mint egyedi megrendeléseknél lenne. Van olyan lehetőség is, hogy ha már van egy lakásnak tanúsítványa, akkor a vele megegyező (alapterület és lehűlő határolók) lakásé annak alapján kiállítható. (Akkor is, ha csak hasonló a másik lakás, ám nem konkrétizálja a törvény, hogy mit tekint hasonlónak) Ha egy épületben több lakásnak is van tanúsítványa, akkor azok az épület tanúsítványának kiállításakor felhasználhatók. Ez az auditornak egyszerűbb-gyorsabb, a megrendelőnek meg szerencsés esetben olcsóbb. Az egész épületre vonatkozó tanúsítvány esetén az a probléma, (ami megint inkább csak elvi), hogy ha tíz éven belül bármelyik lakó változtat (nyílászárót cserél, gázkazánt cserél, stb.) akkor az egész épület (közös) tanúsítványa érvényét veszti.

-Tehát egy lakásnál a tanúsítvány vonatkozhat az épület egészére, elfedhető ezzel az adott konkrét lakás gyengesége. A különböző épületnagyságok esetében máshol vannak a kategóriahatárok. A tanúsítványon szereplő primer energiát csak beavatottak tudják átváltani rezsiköltségre, ráadásul ugyanarra a lakásra többféle módszerrel többféle besorolás is kihozható. Már csak azt nem értem, hogy miért pont ilyen a rendelet. Ha fizet az ember a tanúsítványért egy csomó pénzt, akkor elvárná, hogy legalább arra alkalmas legyen, amire kitalálták, azaz összehasonlíthatóvá tegye a rezsiköltségeket, hogy ezáltal a mainál jobban határozza meg a lakáspiaci árat az energiatakarékossági felújítás vagy elhanyagoltság.

-Hát erről a készítőket kellene megkérdezni, én máshogy találtam volna ki. Valószínűleg azért ilyen, mert egyszerűbb volt az új épületekre vonatkozó szabályozást átvenni egy az egyben, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az épületet egyben építik, de utána lakásonként adják-veszik. Annyira amúgy nem reménytelen a helyzet, csak el kell kérni az energiatanúsítványt megalapozó számítást is. Onnan bogarásszuk ki a "fűtési energia effektív igénye" sort, ami már tartalmazza a kazán veszteségeit is. A rendelet abban is semmitmondó, hogy mi a követendő eljárás, ha csak kéménylyuk van, illetve ha több alternatíva van a fűtésre. (Pl. vegyeskazán rakható szénnel és fával, van gázkazán, sőt a klíma is tud fűteni is, ez négyféle primer energia - vélhetően ilyenkor a legkedvezőbbel vagy a legegyszerűbben számolhatóval készül a tanúsítvány) Ha az "Épület(rész) effektív fűtési hőigénye" sort nézzük, akkor az a fűtési rendszerektől független, az alapján is összevethetjük a lakásokat. Mindenképpen érdemes szakemberrel is megnézetni a kiszemelt házat, mert nem csak az az érdekes, hogy  jelenleg mit tud, hanem hogy kábé mekkora ráfordítással mi hozható ki belőle.

Amúgy ha tényleg a lakosság energiatudatossá tétele és nem a megsarcolása lenne a cél, ahhoz sokkal alkalmasabb eszköz lenne egy okos weboldal, ahová bárki beírhatná a háza-lakása adatait, és kapna egy energiaigényt. Mivel ez nem ötezerötszázas óradíjért dolgozik, nem csak az eladó lakásokra végeznék el a számítást, hanem csak úgy kíváncsiságból is, illetve hogy kiderüljön, milyen beruházás mennyi idő alatt térül meg.

-Az energiatanúsítványban nincsenek ilyen tanácsok?

-De, van benne javaslat, amennyiben nem éri el a C kategóriát, sőt: "A javaslatnak az épület rendeltetését, műszaki állapotát figyelembe vevő költséghatékony megoldásra kell irányulnia, és figyelemmel kell lennie a reális megvalósíthatóságra is.". Azonban  ott nem mi vagyunk a megrendelők, hanem az eladó.  Kevéssé egzakt szabály ez ahhoz,  hogy a tanúsítóval szemben bármilyen igény érvényesíthető legyen. Lehet hogy  ablakos a sógora, ezért minden házra nyílászárócserét javasol először - vagy mert ez van benne a számítógépében.

-Meddig érvényes a tanúsítvány?

-Tíz évig, ha közben semmi nem változik, amit a számítások során felhasználtak.

-Hallottam hogy sokszoros csúszással vezettük be az EU elvárásaihoz képest. Ezek szerint sok EU országban már működik. Mik az ottani tapasztalatok?

-Az EU nem szabályozta ezt a kérdést szigorúan, csak hogy legyen tanúsítvány. Van ahol mesteremberek (nem mérnökök) állítják ki egy tanfolyam elvégzése után. Kísérleteznek az egyszerűsítéssel is, hogy minél olcsóbban és gyorsabban lehessen tanúsítványokat gyártani, amik ugyanakkor a lényeget megragadják, és felhívják a figyelmet az energiahatékonyság fontosságára. Bővebben itt.

9 komment

Címkék: energiatakarékosság energiatanúsítvány

A bejegyzés trackback címe:

https://fm.blog.hu/api/trackback/id/tr20878626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csavarhúzós 2009.01.15. 11:42:25

Január 1 óta megnőtt a blog látogatottsága, gondoltam ideje frissítenem ezt a kezdőknak szóló oldalt. Mivel az energiapasszus-ról is mutat ide link, ezért úgy tudtam megoldani a dolgot, hogy írtam egy új bejegyzést, a régi cikket töröltem, az újnak pedig a régi nevét adtam. Elnézést azoktól, akik a régi cikkhez hozzászóltak, és a hozzászólásuk így törlődött: nem a cenzúra volt a célom.

Huffington 2009.01.20. 15:50:36

Ki fog ennyi pénzért tanusítványt készíteni?

Csavarhúzós 2009.01.21. 12:07:00

-Az 5,5eFt-os óradíj nem kevés - főleg ha nincs semmilyen maximum arra, hogy hány órát lehet elszámolni. A lakásoknál van a két órás limit, kérdés, mennyi idő megy rá el. Azért is kérdés ez, mert a rendelet szerint a gáz és villanyszámlák alapján is lehet tanúsítani, de nem írja le, hogyan. Nyilván a számított és a tényleges fogyasztás között lesz eltérés, ilyenkor melyik számít, erről nincs szó. (A számlákkal ugye az lehet a gond, hogy utólag nem lehet ellenőrizni, hogy hány szoba volt fűtve, és milyen hőfokra) Szóval amíg nem elég konkrét hogy mennyiből is áll egy tanúsítás egyszerűsített módszerrel, addig nem tudom megítélni, hogy ez sok vagy kevés.
Azt tudom megítélni, hogy az óránként 5,5eFt sok.

Tanárként egy tanórám, ha a munkáltató által fizetett közterheket is hozzávesszük, 2,5eFt. Ez nem óradíj, mert nem nyolc van egy nap, csak 4-5.

Jut eszembe, kollegám mérnök-tanárként tanítja ugyanazt (informatika), és ő még ennél is kevesebbet keres, mert csak főiskolát végzett és fiatalabb nálam, szóval az óránként 5,5eFt szép pénz. Ha ki kell fizetni, akkor túl szép...

Más kérdés, hogy az EU más országaiban nem ragaszkodnak a mérnökökhöz, van ahol mesteremberek készítik a tanúsítványt; ezzel szemben nálunk még a mérnökség sem elég, hanem le is kell vizsgázni jó pénzért, ami akkor kecsegtat sikerrel, ha előtte ugyanott tanfolyamon is részt vesz a leendő tanúsító, szintén jó pénzért.
Érthető, ha vissza szeretné utána kapni a befektetését, de a legjobb az lenne, ha nem tévesztenénk szem elől az eredeti célt, a lakosság energiatudatosságának, illetve a lakások energiahatékonyságának növelését. Elérhető áron kellene tanúsítani, különben az lesz, mint Dániában, hogy kötelező ugyan, mégis csak a 25% csináltatja meg, mert drága.

giudi 2009.02.14. 17:47:58

@Csavarhúzós: Ilyenkor mindig egy dolog jut eszembe. Az ügyvédek munkabérét adásvételi szerződéseknél senkinek sem jut eszébe jogszabállyal megállapítani. Azt valahogy mindenki természetesnek veszi, hogy ki kell fizetni, sokszor elfogadva az építtető által foglalkoztatott ügyvédet.
Egyébként egyenlőre csak új épületekről beszélünk, aminek tanúsítása optimális esetben kb.nettó 18000 Ft. Két óra alatt ez sem készíthető el, ha valaki becsületesen akarja csinálni.(helyszíni szemle, tervek áttekintése, energetikai számítás áttekintése). Én végigcsináltam a tanfolyamot és a vizsgát, eddig kb. 200000 Ft-ba került. Még mindig hiszem, hogy idővel egyre többeket fog érdekelni, hogy milyen lakásban, házban fognak élni.
Persze a tanúsítónak is van valami szabadsága a számítási módszereket tekintve, és tényleg elképzelhető, hogy más-más besoroláds adódik. De nem kellene mindig minden mögött csalást, és a háttérben meghúzódó érdekeket feltételezni. A tanúsítónak mindenek előtt függetlennek kell maradnia.
A mesteremberek (tisztelet a kivételnek) meg először a szakmájukat tanulják meg.

Mérnöktanár 2009.02.23. 18:01:09

A sok lakásból álló épületek egyes lakásaira nem indokolt egyenként 11 eFt-ért végezni a vizsgálatokat, hiszen a lakások azonosak.
Lehet egy két kivétel, ahol további tényleges mérés szükséges, de az lenne a megfelelő, és korrekt módszer, ha egy átlagos, alap lakást bemérnek, és lakásonként mindössze pl. 2000 Ft-ért, kiadnák az igazolást.
Az eltérő lakások esetében lehet az összeg pl. 3000 Ft.

Analógia:
Ha egy lakodalomba egy dísztáviratot ki kell vinni, akkor a dísztáviratra egy pótlék felszámítható, mert pl. szombat este kell kivinni.
Mi a helyzet akkor, ha 50 db táviratot kell kivinni? Ekkor csak 1 pótdíjat lehet felszámítani.
Ha egy kéményseprő kiszáll a kémények vizsgálatára, egy emeletes sok lakásos épületbe, ő sem számolhat fel minden lakásra egy -egy kiszállást, mert az csalás lenne. /Tudom, hogy felszámolják./ Ez nem azt jelenti, hogy az energetikai vizsgálatoknál folytatni kellene ezt a káros gyakorlatot.

Egy komplett épület vizsgálati díja tehát korrekt ez lehet, ha van 42 lakás, amelyben 12 eltérő:
1*11 000 Ft egy lakás teljes díja.
30*2000 Ft a lakások egyenkénti díja
12*3000 Ft eltérő lakások külön díja
Ez összesen: 107 000 Ft, és nem 462 000 Ft.
Egy lakásra eső átlag: 2548 Ft.

MINDENKI KI TUDJA FIZETNI, ÉS NINCS CSALÁS Btk. 238.§.

Csavarhúzós 2009.02.26. 23:15:21

@giudi: >Az ügyvédek munkabérét adásvételi szerződéseknél senkinek sem jut eszébe jogszabállyal megállapítani.
-Sajnos megállapítja az Ügyvédi Kamara, és a Versenyhivatal nem piszkálja őket, pedig ez lenne a dolga...
>Azt valahogy mindenki természetesnek veszi, hogy ki kell fizetni
-Hát, lehet hogy nem volt reprezentatív a mintavételed, mikor kérdezősködtél :-)

>Egyébként egyenlőre csak új épületekről beszélünk, aminek tanúsítása optimális esetben kb.nettó 18000 Ft. Két óra alatt ez sem készíthető el, ha valaki becsületesen akarja csinálni.(helyszíni szemle, tervek áttekintése, energetikai számítás áttekintése).
-Ha "becsületesen" alatt törvény szerintit értesz, akkor nem is kell ezért semmit csinálni. A FEMÜ igazolja, hogy az épület a tervek szerint megépült. (Ha nem, az az ő felelőssége, nem az auditoré, mellesleg ő elvileg az építtető megbízottja és az ő érdekeit védi)Az energetikai számítás készen van, és egyszer már elvileg áttekintette a hatóság is, mikor az építési engedélyt kiadták. Szóval szinte csak adminisztratív teendő van, nem mérnöki.
Új lakásról jut eszembe - eddig bevett szokás volt magánerős építkezéseknél, hogy felépítették a házat, és kiadták a lakhatási engedélyt úgy, hogy csak a csupasz Porotherm falazat volt kész, az EPS szigetelést csak a következő évben teszik fel. Ez azért jó, mert addig kiszáradnak a falak, másrészt lesz miből feltenni, mert megszűnik az albérlet, vagy befolyik az eladott régi lakás vételára. Tudtommal most is az a helyzet, hogy a lakhatásihoz nem kell az Energiatanúsítvány, csak felhívják a figyelmet, hogy az bizony kötelező, csináltassa meg.

>Én végigcsináltam a tanfolyamot és a vizsgát, eddig kb. 200000 Ft-ba került. Még mindig hiszem, hogy idővel egyre többeket fog érdekelni, hogy milyen lakásban, házban fognak élni.
-Mi a két mondat között a kapcsolat? Nem azok csináltatják a tanúsítványt, akik a lakásban élni fognak, hanem az eladó. Egyedül a magánerős építkezés a kivétel, de ott eleve már a terveken látszik hogy milyen lesz a ház energiahatékonysága. A vevőket meg nem a szabványok meg a törvények érdeklik, hanem hogy mennyi lesz a rezsi. A 200eFt meg szerintem erős lehúzás, visszaélés a monopolhelyzettel.

>A tanúsítónak mindenek előtt függetlennek kell maradnia.
-Aki nem a megrendelő érdekét veszi figyelembe, az kiszorul a piacról, ha az egy jól működő piac. Úgyhogy lesz olcsó és gyenge, illetve drága és jó tanúsítvány, de drága és gyenge nem lesz. Ugyanarra a háztípusra értem, tehát hogy az auditor a megrendelő költségére kikutassa, hogy nedves a fal, úgyhogy az U-értéke 1,8-szoros; megereszkedett az üveggyapot a gipszkarton mögött, úgyhogy az U-érték 2-szeres, stb.

>A mesteremberek (tisztelet a kivételnek) meg először a szakmájukat tanulják meg.
-Ez a mérnökökről is elmondható, tudnék példákat... De nem arról van szó, hogy a mesterembereknek a jelenlegi bonyolult, ámde pontatlan számítást kéne elvégezniük. Lenne egy egyszerűbb (mondjuk csak külméretekkel dolgozó, és nyilván szintén pontatlan) módszer, meg egy számítógépes szoftver, a jómunkásembernek csak annyi a dolga, hogy méreget, meg beírja a falazat, nyílászárók típusát.

Csavarhúzós 2009.02.26. 23:33:00

@Mérnöktanár: teljesen jogos megállapítás, ha olyan lenne az auditori vizsga, mint a nyelvvizsga, hogy csak a tudást nézik, akkor felkészülnék, levizsgáznék, és már csinálnám is ennyiért. Csak ugye mint hallottuk 200eFt is lehet a jogosultság ára (a normál kamarai díjon felül), és hát mondjuk egy fizikus eleve nem is vizsgázhat (akkor se ha mondjuk ő írta azt a szoftvert, amivel a mérnökök a három dimenziós hővezetést modellezik). Szóval ez egy exkluzív klub, így megtehetik, hogy ne dolgozzanak olcsón. Elvileg csinálhatnák lakásonként kétezerért is, mert a lakásonként két óra, az csak az elszámolható maximum.

ciki 2009.03.12. 18:16:05

A www.e-gepesz.hu honlapon most mindenki tehet fel kérdést a rendeletet kidolgozó Dr Zöld Andrásnak és a vizsgát vezető Dr Bánhidi Lászlónak.

ZöldszemM 2009.12.08. 14:41:54

Más a vevő és más az eladó érdeke.
Az eladóé, hogy minnél jobb szinben tüntesse fel a portékát. Így valamire való eladó eleve jóra rendeli a tanúsítást. Aki nem vállalja, nem kapja meg a megbízást.

Így értelmetlen.

Bizonyítja ezt azon egyszerű tény, hogy nem tolonganak a szabadpiacon a megrendelők.
Ettől függetelenül a vevőnek érdeke lehet a tisztánlátás - ezér megbizhat egy szakembert, hogy a kiválasztott portékát vizsgálja meg.
Nem kell ehhez pecsétes papír, csak bizalom !!
süti beállítások módosítása